A mezőgazdaság birtokszerkezetének
változása Dr. Búzás László 1945-ben következett be Magyarországon a nagybirtokrendszer megszüntetése, azaz a földosztás, melynek során mintegy 642 ezren jutottak földhöz, a földosztás az ország földterületének 35 %-ára terjedt ki (30 % szántó, 60 % erdő). Az 1935. évi országos statisztika az alábbi birtokrendszert tárja elénk: 20 kh-on aluli birtok a földterület 31,9 %-a Néhány példa a föld koncentrációjára ebből az időből: A római katolikus egyháznak 825.000
kh, földje volt. Ugyanakkor több százezer földnélküli parasztcsalád, zsellér, summás, nyári munkás nem tudott földhöz jutni. Ezt az igényt teljesítette az 1945-ös földosztás. Szarvason már 1944. októberében községi népgyűlésen megfogalmazódott
a földreform követelése. Erre a biztatásra Szarvason 1945. február közepén alakult meg a Földigénylő Bizottság, amely elnökévé Demeter Jánost, titkárává Haliczki Pált válsztotta. Tagjai lettek: Csonki Imre, Csicsely Pál, Palyó János, Palyó Pál, Skorka Mihály, Osztás András, Osztás Pál, Adamik András, Babecz János, Feckó János, Sovány Pál, Valastyán János, Valastyán Pál. Erre a bizottságra várt a földosztás nagy munkája, melyet sokban segített az időközben megjelent 600/1945. M.E. számú rendelet. A bizottság március 19-től április 22-ig elvégezte történelmi jelentőségű munkáját. 721 családnak juttatott földet, telket, vagy kertet . Összesen 2994 kh. területet osztottak szét. Az új gazdák zömének 5 kh. jutott. Az újonnan földhöz jutottak igen nehéz helyzetben voltak. Nem volt eszköz, amivel megműveljék földjüket. A legkezdetlegesebb módon fogtak a munkához. Kapával, ásóval, gereblyével estek a földnek, a szerencsésebbek tehenüket fogták az eke elé. Mégis sikerült a kiosztott földek mintegy 80 %-át bevetni egymás segítségével, összefogással, kalákában. A Földigénylő Bizottság kimutatása szerint Szarvason az alábbi földek kerültek kiosztásra: a Hertelendy-féle gazdaságból 62 családnak 628 kh. A földek további kiosztásáról nem maradtak fel pontosítható adatok. Ez is mutatja, hogy bizonyos félelem is keletkezett a földhöz juttatottakban. A földhöz juttatottak érdekvédelmére alakult meg Szarvason is már 1945 tavaszán a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségének (FÉKOSZ) helyi csoportja. Zászlaja alá tömörítette az újgazdákat és azokat is, akiknek föld nem jutott. Ezek részére igyekezett kedvezményes bérleteket biztosítani. E szervezet eredményességét mutatja, hogy tagjainak száma 1948-ra már 4877 volt. Törekedett a mezőgazdasági munkanélküliség enyhítésére, ezért munkaközvetítéssel is foglalkozott. Tevékenységi körébe esett a cséplőgépeknél a munkacsapatok megszervezése és gondoskodás arról, hogy a munkások bérüket a kollektív szerződés szerint kapják meg. Az Újonnan Földhözjuttatottak Országos Szövetsége (UFOSZ) szintén az új gazdák érdekvédelmére alakult ugyancsak 1945-ben. Szarvasi szervezetének első elnöke Repa Mátyás volt. Titkára Valastyán Pál, tagjai pedig Demeter János, Csicsely Mihály és Tolnai Antal. E szervezet a telekkönyvezést szorgalmazta és kedvezményes vetőmag-akciókat szervezett, melybe bevonta a helybeli földműves szövetkezeteket is. A FÉKOSZ és az UFOSZ később a DÉFOSZ-ba (Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége) egyesült. E szervezetnek az egyesüléskor 3082 tagja volt Szarvason. Kisebb szervezeti egységeket is létesített a község határában, a Hosszúsoron, Örménykúton, Csipkár-soron. Sajnálatos, hogy eközben feloszlatták a gazdaköröket és olvasóköröket, s ingóságaikat birtokukba vették. Feloszlatott egyesületek: Szarvasi Gazdaifjak Önképzőköre, Ugari Magyar Olvasókör, Csabai-úti Olvasókör, Galóhalmi Olvasókör, Inkei-Kákai Magyar Olvasókör, Szarvas-Kondoros pusztai Olvasókör, Örményzugi Magyar Olvasókör, Sápszki Iskolaköri Gazdák Szövetsége. Továbbra is működhettek a következő egyesületek: Ószőllői Magyar Olvasókör, Középhalmi Magyar Olvasókör, Kákai Magyar Olvasókor, Szarvasi Méhész Kör, Szarvasi Vadásztársaság. A DÉFOSZ viszont a nyári betakarítási munkák összehangolásában érdemeket szerzett. Kiépítették a dűlőbiztosi hálózatot is, melynek az volt a feladata, hogy a mezőgazdasági munkákat segítse. E szervezetnek a szövetkezeti mozgalom vetett végett 1952-től. De ez már az új gazdák önállóságának is a végét jelentette. Ezután a mezőgazdaságban merőben más viszonyok születtek. A földosztás és az önálló kisparaszti gazdálkodás rövid története ezzel ért véget Szarvason is. 1956 októbere jelentett újabb remélyt az önálló paraszti gazdálkodásra. A remény nem tartott sokáig. Ezt követően a szövetkezeti gazdálkodás dominanciája alakult ki. 1990-től viszont a rendszerváltás ismét átrajzolta a mezőgazdasági térképet Szarvason. Ezt mutatják be a következő írások. Felhasznált irodalom
|
||