Horváth Károly Az Agrár Rt. múltja, történeti áttekintése A Szarvasi Gépállomás - Mezőgazdasági Gépjavító Állomás - két évtizede
1948-ban szervezik meg az országban az állami mezőgazdasági gépállomások csoportjait. Békés megyében ekkor tíz gépállomással kezdődik a rendszer kiépítése. Elsőként alakult meg Szarvason is. 1949-ben az egykori Anna ligeti telephely alkalmasabb helyre a volt téglagyár területére költözött. Kezdetben a gépállomány csak szinte jelképes mennyiséget képviselt,azonban 1949 őszén a gépállomány tovább gyarapodott. A gépállomás 1950-ben kapott 3 db új traktort és 3 db kombájnt. Ekkor már 29 db erőgép, 12 cséplőgép és 16 aratógép képviselte a gépparkot. 1952 - 1953 között a járás összes mezőgazdasági gépén jelentős javítási és karbantartási munkát végeztek el. 1955-ben kiépült az új telephely, melyet SZÁT Gépjavító Gyáregységnek ismerhettünk meg a későbbiekben. Az 1954 - 1961 közötti időszakban a műszaki - gazdasági létszám fokozatosan bővült és megerősödött. 1957-ben az üzem a költségvetési gazdálkodásról áttért az önálló vállalati gazdálkodásra. 1964-ben Szarvasi Gépjavító Állomássá alakul át, mely átalakulást egy összeolvadás követi a Kondorosi Gépállomással. A gépjavító üzem fő tevékenységei: Kezdetben a gépi szolgáltatás jellemezte az egységet, azonban 1966-ban már a javítás volt a meghatározó profil. 1966-tól az állomás a DT típusú traktorok szakosított javítását végezte. Kákai Mezőgazdasági Kerület (1949-1961) A kákai gazdaság 1949-ben addig műveletlen, újonnan, feltört ősgyepen létesült. Területe 1243 kat. h. volt. Egyik jellegzetessége az öntözési program kidolgozása, a másik pedig a rizstermesztés volt. 1957-1958 között megépült a kákai kerület majorközpontja. A kerület jellemző állattartási ágazata a tehenészet volt 1957-ben. A gazdaság önálló szakasza 1961-ben végéhez érkezett, mivel az ÖRKI (Öntözési és Rizstermesztő Kutató Intézet) gazdaságához került. Rózsási Mezőgazdasági Kerület (1949-1961) A rózsási határrészen elterülő földeken - egy hajdani nagyobb magánbirtok
központját felhasználva - alakult ki Szarvason a Rózsási Állami Gazdaság,
1949 végén. A kerület termelésének kezdeti szervezése nehéz körülmények
között történt. 1949-ben mindössze két tehén, nyolc ló és harminc sertés
képezte az állatállományt. A gazdaság földterülete - az indulás évében
- 1200 katasztrális holdra tehető. A termesztett főbb növényei 1950-ben
a következők voltak: búza, rizs, kukorica, gyapot, lucerna, árpa. A Csabacsűdi Állami Gazdaság története (1949-1961) 1949-ben mint a Pusztapói Nemzeti Vállalat Csabacsűdi üzemegysége néven
létesült Csabacsűdön először állami vállalat, 1030 kat. holdon, majd 1950
elején lett önálló a Csabacsűdi Állami Gazdaság. A gazdaság földterülete
1950-ben 1681 kat. h., 1951-ben 3256 kat. h., 1952-ben pedig már 3863
kat. h. volt. Sárgahegyesi Állami Gazdaság (1951-1961) Az 1951-ben önállósodott gazdaság földterülete 3032 kat. h., melynek
megoszlása: Az Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet mezőgazdasági üzemei (1962-1965) Az egyesülés következtében a mezőgazdasági művelési terület, vagyis
az ÖRKI mezőgazdasági üzemeinek a nagysága: 21470 katasztrális holdra
emelkedett. A gazdaság területének művelési ágak szerinti megoszlása a következő: 1. sz . táblázat
Az egyesített állatállomány mennyisége 1962-ben a következő:
Négy éven át tartó sikeres gazdálkodás után a centralizáció jegyében újabb átalakulás következett, melynek eredményeképpen 1966 elején létrejött a Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaság. Szarvasi Kísérleti Állami Tangazdaság (1966-1979) Az ÖRKI-ből megalakult Kísérleti Állami Tangazdaság működése alatt,
- a növénytermesztés és az állattenyésztés mellett - az élelmiszeripari
feldolgozás és egyéb ipari tevékenységek kialakulása és megerősödése mutatkozott.
A számos beruházás mellett a legfontosabbak a következők voltak: A Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi (meliorációs) Vállalat (TTTV -1970-1979) Az 1980-as egyesülést követően a SZÁT-nak egyik legjelentősebb partnere lett a TTTV. A szarvasi vállalat alapvető feladatai közé tartozott a Tiszántúl térségében jelentkező kémiai talajjavítási, digózásos talajjavítási, és mélylazítási igények teljesítése, kapacitásának és gépi összetételének megfelelően a vízrendezési munkák kivitelezésének segítése, mezőgazdasági utak építése, meliorációs munkák tervezése, tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadás a mezőgazdasági üzemek részére, ezen felül pedig a gépi kapacitás kitöltése érdekében különböző mezőgazdasági, ipari és gépi bérmunkák elvégzése. A Szarvasi Állami Tangazdaság kerületei a rendszerváltozásig és a részvénytársasággá való átalakulásig A fokozatos termelési növekedés mellett egyre bővült a különböző önelszámoló
egységek száma, melyek 1981-ben a következők voltak: Az Agrár Rt. jelene A vállalat rövid ismertetése, főbb tevékenységi területei Az önálló szervezeti egységek rövid ismertetése Csabacsűdi kerület A kerület a 3. sz. táblázatban feltüntetett földterületen szántóföldi növénytermesztést folytat. A vállalat összes földterülete a kárpótlásra történő kijelölés előtt 12.693 ha volt 255.936 AK értékkel. A jelenlegi földek minősége átlagosan 20.16 AK érték hektáronként, a talajadottság igen változó, a szántóterületből van 9 AK és 45 AK is. 3. sz. táblázat
Az eredeti területhez viszonyítottan 30 % alá csökkent terület művelését a korábbi 3 mezőgazdasági kerület helyett a megmaradó területen 1, a Csabacsűdi kerület látja el. Jelentős az öntözésre berendezett terület, 1883 ha-on van korszerű lineár rendszerű öntözés és 335 ha-on van berendezett rizstelep. A gazdaság tartós állami tulajdonba sorolásának alapvető okaként szerepelt, hogy modern feltételek mellett őszi búza, árpa, rizs és lucerna vetőmagvak termelését és azok feldolgozását végzik a térségben. A felsorolt vetőmagvak feldolgozását a saját termelésen túl bérmunkában is tudják vállalni. A korszerű öntöző kapacitás lehetővé teszi, hogy nagy értékű hibridkukorica vetőmag biztonságos termesztése történjen a hibridüzemek számára, továbbá szintén magas értékkel bíró csemegekukorica és más zöldségnövények termesztése folyjék a konzervipar és hűtőipar részére. A vállalatnak régi hagyományai vannak a rizstermesztés területén, erre való tekintettel kiépítésre került a teljes és korszerű feldolgozó vertikum. Rizsfeldolgozó üzem A megalakuló társaság legperspektívikusabb egysége. A rizsüzem teljesen
kiépített feldolgozókapacitással rendelkezik. Évi hántolókapacitás 8000
tonna, manipuláló kapacitás 12000 tonna, előfőző kapacitás 3500 tonna.
A feldolgozandó nyersanyagoknak csak mintegy 6-8 %-át adja a saját hántolatlan
rizs. További 15-25 %-ot - évjárattól függően - a térség mezőgazdasági
üzemeitől kívánja felvásárolni a vállalat. Örménykút - Rózsási tehenészeti telep |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||