|
Hartay János A Laktárius Kft. Szarvason a volt állami gazdaság kákai kerületének területén 700 szarvasmarhával és mintegy 500 ha bérelt tömegtakarmány-termő területtel gazdálkodik 1993. február 1-től. A szántók átlagos aranykorona értéke 19,8 , a legelőké 7,9. Az akkor felszámolásra ítélt állományt - mely 271 tehénből, 278 növendék üszőből (ebből 97 vemhes ), 67 üszőborjúból, 88 bikaborjúból állt - reorganizációs hitelből, a lehető legminimálisabb eszköz és épületállománnyal vásároltunk meg. A tehénállomány, mint felszámolásra kijelölt, erősen mínusz kondícióval és 5230 literes laktációs termeléssel került a tulajdonunkba. Ezzel párhuzamosan az épületek és eszközök állapota is igen sok kívánnivalót hagyott maga után. Kötött rendszerű tartás, tejtankos, standos fejés és az ezzel összefüggő áldatlan állapotok jellemezték az akkori helyzetet. A januári, februári, márciusi születésű borjak (57 db) 31,5 százaléka kiesett. A napi tejtermelés átlaga 3765 liter volt. Az állomány elhelyezési körülményeire és a kondíciójára egyértelműen utal, hogy a kezdeti időszakban a spermaindex 5,6 volt. Az 1. sz. táblázatból az elmúlt közel öt év szisztematikus tenyésztői és tartástehnológiai munkájának eredményei láthatók. 1. sz. táblázat Év Termelt e. liter Értékesített e. liter Átlagtehén Laktációs term. Az 57-es átlaglétszám növekedés mellett 1210 literes laktációs termelésnövekedést értünk el. Ehhez feltétlenül hozzájárult, hogy takarmányozásunk jelentősen javult. A saját magunk által készített, optimális időben és minőségben betakarított tömegtakarmányok állandóan, a termőhelyi adottságokkal összefüggően, magas beltartalmi értéket tartalmaznak. A termelés technológiájában jelentős előrelépés volt, hogy a telepet átalakítottuk szabadtartásra, és építettünk egy 2x8.as ALFA-LAVAL HARMONY berendezéses fejőházat ACR 5000-es automatikával. 1994. november 17-én kezdtük el a fejőházat üzemeltetni. Azóta az értékesített tejünk minősége ugrásszerűen javult, úgy az összcsíraszám, mint a szomatikus sejtszám tekintetében. 1995-ben és 1996-ban két-két alkalommal volt csak I. o. tejünk. 1997-ben pedig extra minőségű tejet értékesítettünk. A megváltozott tartástechnológiáknak, a szakszerű takarmányozásnak köszönhetően jelentős javulást értünk el a spermafelhasználásban. 1995 óta tartósan 2,1-2,2 a spermaindexünk. Tenyészői célunk az állományunkra jellemző alacsony fehérjetartalmat növelni. Ehhez kanadai import bikák spermáit használjuk. A javuló szaporodásbiológiai helyzet folyamatosan éreztette hatását a növekvő élő szaporulatban is. 2. sz. táblázat Év Átlagtehén Élő szaporulat Az 1993-as tehénállományt a "hozott" negatív tulajdonságok: úgymint tőgyegészségügy, tőgyhibák, gyenge kondíció, üres tehén alacsony termeléssel, stb. miatt erősen meg kellett rostálnunk, és a meglévő jó üszőállományra alapozva, az alábbi selejtezést végeztük évente. A kiesések oka, jellemzően az ellés körüli problémákra, tartáskörülményekre, takarmányozásra vezethetők vissza. Ma már a takarmányozási problémákat nagyrész megszüntettük, a tartástechnológiánkat korszerűsítettük, így, ha elérjük az állományunknál számunkra jelenleg optimálisnak mondható 365-ös tehénlétszámot, további létszámnövelést egyelőre nem szándékozunk végezni. 3. sz. táblázat Év Selejt tehén Tehén elkárosulás Az adatokból is látható, hogy igen fiatal tehénállománnyal rendelkezünk. Átlag 2,7 laktációs korú az állomány. Célunk, hogy elérjük a 3,2-3,5-ös laktációs korú átlagot. Ez a mennyiségi tejtermelésben további fejlődést jelent. Borjúnevelésünk a körülmények és az indulási nehézségek - elsősorban a pénzügyi, azaz forgóeszközhiány miatt - az első két évben alapvetően tejre alapozott volt. Ma már csak az értékesítésre nem alkalmas tejet itatjuk meg és a borjakat tejpótlóval és borjútáppal neveljük fel. A borjakat szoptatással szabadtartásos rendszerben falkásítva tartjuk, mert a telepi épületek, eszközök így hasznosíthatóak a leggazdaságosabban. Az üszőborjakat tenyészállatnak, elsősorban saját utánpótlásra neveljük. Az esetlegesen képződő felesleget vemhes üszőként értékesítettük és a későbbiekben is értékesíteni kívánjuk. A bikaborjakat a keresletnek megfelelően folyamatosan igyekszünk értékesíteni. A borjúnevelésünk a kezdeti nehézségek után jelentősen javult. A bevezetett technológiai változtatások, a javuló okszerű takarmányozás, a volumenből adódó állományismeret nagymértékben szolgálta ezt. A fentiek miatt alakult a táblázatban leírt módon a borjúkiesésünk. 4. sz. táblázat Év Kiesés (db) Élő szaporulat %-ában A növendéküsző állományunkat szabadtartásos istállókban, mélyalmos rendszerrel, korcsoportonként falkásítva neveljük fel. Így biztosítjuk az eltérő takarmányigény szerinti etetést. A legeltetési idényben közvetlenül az épületek mellett elterülő bekerített legelőn tartjuk őket. A legelő területe 63 ha, ivóvízhálózattal és stabil szögesdrótkarámokkal van berendezve. Az optimálisan vemhesülő állomány lehetőséget nyújt arra, hogy a 90-100 darabos évenkénti utánpótlási igényünk felett az elkövetkező időszakban 40-50 vemhes üszőt értékesíthessünk évente. A telep gümőkórtól, brucellózistól és bovin leucosistól mentes. Ennek megőrzése érdekében az állategészségügyi zártságot igyekszünk maximálisan biztosítani. A telep 1978-as mentesítése óta szarvasmarhát nem vásároltunk, a telepre be nem hoztunk idegen állatot. Az állományunkat technológiaszerűen nem vakcinázzuk. Esetenként IBR vírus és tarlósömör ellen alkalmazunk vakcinás gyógykezelést illetve profilaxist. Ilyenkor egy-egy teljes állománycsoportot részesítünk kezelésben. Az állományszintű csülökápolást évente kétszer, külső szakembergárdával végeztetjük. A Kft. teljes egészében magántulajdonban van. Ketten vagyunk többségi tulajdonosok (98 %). A társam Dr. Székács István állatorvos. Ő végzi a szaporítást, a tenyésztői munkát. Közvetlenül irányítja a termelést, takarmányozást. A gyógyító - megelőző állategészségügyi feladatokat személyesen végzi. Magam mezőgazdasági diplomával rendelkezem. A munkamegosztásból eredően feladatom a gépesítés, növénytermesztés irányítása,
továbbá az adminisztráció, munkaügy, pénzügy, és a telep menedzselése.
Természetesen kettőnk feladatai nem határolódnak el élesen egymástól,
így a telep üzemeltetése aktív, folyamatos, közös munkát igényel. A telep
teljes dolgozói létszáma 21 fő, ebből részmunkaidős, illetve időszaki
dolgozó 3 fő. Így minden emberre 35 szarvasmarha és 27 ha takarmánytermő
terület jut. Az élőmunka hatékonyságát jellemzi, hogy egy főre 1996-ban
204 eFt adózott nyereség jutott. A Kft. adózott nyeresége az elmúlt években
a következőképp alakult: Év eFt A Kft. osztalékot nem fizetett, mert minden megtermelt forintot fejlesztésre,
gépvásárlásra és adósságtörlesztésre fordítottunk. Az elkövetkező időszakban
célunk, hogy - mivel a tehénlétszám 365 fölé emelésének 95 %-ban telített
férőhely és a termőterület nagysága szab gátat - az egy tehénre jutó termelést
7000 literre emeljük, úgy, hogy a termelt tej beltartalmi értékei is növekedjenek.
További cél a telep műszaki állapotának folyamatos javítása (utak, tetők
stb.), valamint, hogy egyszer olyan anyagi helyzetbe kerüljünk, hogy osztalékot
is fizethessünk. |
||