A Vasipari RT.

Visszapillantás

Ha ma valaki megpillantja a Szarvasi Vas-Fémipari Részvénytársaság valamelyik mintaboltjának kirakatát, majd - engedve a csillogó csábításnak - bemegy az üzletbe, és körülnéz a változatos formájú csillárok, lámpaernyők, falikarok, állólámpák között, szemügyre veszi a divatos formájú háztartási gépeket, talán el sem hiszi, hogyan kezdődött az a történet, mely ide vezetett. A volt szarvasi csendőrlaktanya épületének egyik részében kezdtek el dolgozni azok a kisiparosok, akik az ötvenes évek politikai gazdasági körülményei között belátták, ha másképp nem megy, 1951-ben szövetkezetet alakítanak.

A szarvasi Vas-Fémipari Ktsz-ben 1952. március 2-án kezdte meg a munkát 18 alapító tag, akik között volt bádogos, villanyszerelő, lakatos, géplakatos, no meg egy könyvelő. Az első időszakban kerítést, disznóetető vályúkat csináltak, villanyt szereltek, és kerékpárokat javítottak. A korelnök Ruzicska Mihály mellett a tagok egy másik embert választottak elnökükké: Székely Lászlót, aki elnök és "mindenes" volt akkoriban. Ő szerezte a munkákat, ő járt anyag után, ő kötötte az üzleteket. Egy-két év múlva már megindult a tömegcikk-gyártás. Például náluk készültek a szikrafogók a Hoffer traktorokra. Fizetést úgy osztottak akkoriban, hogy a pénz nagyobbik fele ottmaradt a szövetkezet közös kasszájában, alapjául szolgálva a fejlesztéseknek.

Két év múlva, 1954-ben vasöntöde és új lakatosműhely létesült, elkészült a csempézett tűzhely prototípusa, aminek elkezdték a sorozatgyártását, mellette folyt a vasáruk tömeges gyártása, újabb és újabb árucikkek jelentek meg. A dolgozók létszáma is gyarapodott évről évre, 1957-ben már négy telephelye volt a szövetkezetnek, amelyeken tíz szakma képviselői tizenöt ipari szakterületen dolgoztak. A következő tíz évben a telephelyek száma tizenkettőre nőtt, bővültek a lakossági szolgáltatások területei, jelentős épület- és gépi beruházások valósultak meg. A hőelektromos cikkek gyártása után a hetvenes évek elején - alkalmazkodva a belföldi és külföldi piac igényeihez - megkezdték a lakásvilágítást szolgáló lámpák gyártását.

A fénykorban közel 1500 embernek adott munkát a szövetkezet, a dolgozók nemcsak a megélhetéshez szükséges pénzt kereshették meg itt, de az életüket kiteljesítő szórakozáshoz, pihenéshez, kultúrálódáshoz is segítséget kaptak a Vas-Fémipari Szövetkezettől. Körös-parti pihenőháza, pinceklubja, üzemi étterme, üzemorvosa, óvodája volt a Vasiparinak, külföldi és belföldi kirándulásokat szerveztek a dolgozók számára. A termelést a rendszerváltás időszakában a következő számok jellemezték: a készárutermelés növekedési indexe 159,5 százalék, a szolgáltatás ötéves átlagban 21,9 százalékkal, az építőipari termelés 2,8 százalékkal nőtt. A készárutermelés értékesítéséből származó árbevétel a kétszeresére gyarapodott, ezen belül a tőkés export árbevétele nőtt a legnagyobb mértékben.

Közelebb a vásárlókhoz

A 1992-es szövetkezeti törvény előírásainak megfelelően a szarvasi Vas-Fémipari Szövetkezetben is megtörtént a vagyonnevesítés, 360 millió forintnyi vagyont osztottak fel a dolgozók között a munkával töltött évek arányában. A rendszerváltást követő évek megtorpanást hoztak a fejlődésben. A kilencvenes évekig a Vasipari termékeivel szinte konkurencia nélkül volt jelen a hazai piacokon. A politikai, gazdasági körülmények megváltozása azonban teret engedett a nyugati beszállítók megjelenésének az országban, ugyanakkor több hasonló profilú üzem telepedett meg, gyengítve ezzel a szarvasi gyártók piaci pozícióit. Ebben az időszakban nem volt ismeretlen a Vasipariban sem az időszakos foglalkoztatási nehézség, mely folyamatos létszámleépítéshez vezetett. Közel ezer dolgozójától vált meg a szövetkezet a kilencvenes évek első felében.

Három év "nyugdíjas pihenés" után választották újra elnökükké a tagok 1995. július 3-án Székely Lászlót, aki igen kritikus helyzetben állt ismét a szövetkezet élére. Jelentős átalakításokat kellett véghezvinni annak érdekében, hogy a szövetkezet talpon maradhasson. Fel kellett számolni a veszteséges egységeket. A szövetkezet lehetővé tette, hogy az adott területeken dolgozók - például az autószervizben, az építő részlegben - kft.-ket alakítsanak, az ország politikai, gazdasági berendezkedésének jobban megfelelő gazdasági formációban próbáljanak eredményesen dolgozni. A termelés költségeinek csökkentése kívánta meg a termelési eszközök, és a munkaerő koncentrálását, így a békésszentandrási és a kondorosi részlegüket Szarvasra telepítették. A gazdasági kibontakozást szolgálta a termelésirányítás korszerűsítése, az ésszerű készletgazdálkodás megteremtése, és a kereskedelem átszervezése is, emellett folyamatosan javítja a cég saját kereskedelmi apparátusát. A Vasipari üzletkötői közvetlen kapcsolatot tartanak a villamosipari termékeket forgalmazó kereskedelmi egységekkel, közülük hárman három mikrobuszon járják az országot a Vasipari termékeivel. Az országban három helyen, Budapesten, Békéscsabán és Szarvason van mintaboltjuk. Ez utóbbi új helyre költözött a városon belül, nagyobb alapterületen, nagyobb választékot kínálva a vásárlóknak és a viszonteladóknak. A helycsere úgy tűnik bevált, a szarvasi mintabolt forgalma megháromszorozódott.

A kereskedelmi versenyképesség, költségtakarékosság természetesen megkívánta a technológiai fejlesztéseket, korszerűsítéseket is. Az üvegburaüzembe gázüzemű kemencét állítottak be, melynek energiaigénye lényegesen kisebb, mint a korábbi elektromos kemencéé volt. A gyártás minden területén új szerszámokat használnak. Ezek magasabb színvonalon szolgálják a termékek nagy sorozatban való gyártását. Új technológiát vezettek be a galvánüzemben, ahol a rezezés, és az alkatrészek zsírtalanítása környezetbarát módon valósul meg. A világítótestek és egyéb termékek tervezését egy műszaki tervezőkollektíva végzi, igyekezve lépést tartani a műszaki fejlődéssel. A divattal, mindig a jobb, szebb megoldást keresve.

A világ minden pontján

A szarvasi Vasipari valódi sikertörténetét 1997-től jegyzik. Felismerve, hogy a működőképesség fenntartására nem alkalmas a szövetkezeti forma, a közgyűlés megszavazta a Vas-Fémipari Szövetkezet részvénytársasággá alakulását. A tagoktól visszavásárolt üzletrészek többségi tulajdonosa az Első Békéscsabai Befektető és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság lett. Ehhez az évhez fűződik, hogy a szarvasiak elnyerték a Budapesti Nemzetközi Vásár Nagydíját egyik fémvázas lámpacsaládjukkal. Nem hiányzik a cég a hannoveri és a kölni szakmai vásárokról sem. Büszkeségre ad okot, hogy az IKEA-tól Kiváló Szállító kitüntetést kaptak.

A Vas-Fémipari Rt. jelenleg 556 embert foglalkoztat. Termelésük felét háztartási eszközök - kávéfőző, villanyrezsó, flekkensütő, vasaló, hajszárító - gyártása teszi ki, a másik felét pedig a lakásvilágítási felszerelések jelentik. Mostanra megtalálta a Vasipari saját piacait, azt a réteget, mely igényli termékeiket. Jelentős megrendelővé lépett elő az IKEA, két Szarvason gyártott irodai asztali lámpát, egy fürdőszobai lámpát és egy falikart emelt be az általa forgalmazott termékek közé, s eljuttatja azokat a világ minden pontjára. Az IKEA-tó,l 1997-ben 600 milliós árbevétele származott a részvénytársaságnak, míg 98-ban 800 millió, 1999-re pedig 1,2 milliárd az igénybejelentésük.
A román piacon is jelen vannak termékeikkel, főleg a világítótestekkel.

Több jelentős német partnerük van, akiknek különböző üvegburás lámpatesteket és mennyezetlámpákat szállítanak. Úgyszintén jelentős vevőjük van Svédországban, ahová szintén rogyasztott üvegburát és több típusú lámpaalkatrészt szállítanak havonta egy-egy kamionnal.
A belföldi forgalom is egyre emelkedik, hiszen a részvénytársaság célkitűzése, hogy a belföldi piacon is visszanyerje elvesztett pozícióit, habár az elektromos kávéfőzőjük Magyarországon piacvezető termék, de ugyanezt célozták meg világítótestek vonatkozásában. A világítótestek egyébként 1998. végére mind minőségben, mind a divatot tekintve vetekedtek a piacot vezető legmodernebb termékekkel, s egyre több fogyasztó választotta a szarvasi cég termékét.

Három saját üzletében a Vas-Fémipari Rt. komoly forgalmat bonyolít le. A belföldi forgalom 1998-ban 1 milliárd forintnyi volt, 1999-re ennél is többet terveztek. Hogy a terv valóra is váljon, bővítik kapacitásukat új gépek beállításával, mert a további fejlődéshez ezt a "szűk keresztmetszetet" kell bővíteni.

Forrás: Keserű Zsuzsa: Sikertörténet, Békés megyei gazdasági évkönyv 1998/99
Szerkesztő: Dr. Kőváry E. Péter

"Fénykor"