|
Merényi-Metzger Gábor 125 évvel ezelőtt, 1878. július 31-én indult meg az első rendszeres gőzhajójárat a Hármas-Körösön, Szarvas és Gyoma között. E kerek évforduló jó alkalom arra, hogy röviden felidézzük a város - és egyben egész Békés megye - személyhajózás-történetének ezen legelső fejezetét. A téma felelevenítését fontosnak tartom továbbá azért is, mivel sem a PETŐFI csavargőzösnek, sem pedig tulajdonosának, az Egyesült Körösi Gőzhajózási Vállalatnak a története egyáltalán nincs feldolgozva. Sajnálatos módon még a legalaposabb szarvasi, illetve Békés megyei monográfiák, valamint néhai Szőnyi Sándornak a szarvasi személyhajózásról szóló cikkei sem emlékeznek meg az 1878-ban itt, a Hármas-Körösön közlekedett PETŐFI-ről. Az írott források tekintetében kivételt mindössze Czeglédi Imrének a Békés megyei utakról szóló, valamint - a Czeglédi munkáját felhasználó - Békés megyei legek könyve képez, melyekben néhány mondatot azért szenteltek a témának. Kísérlet a körösi gőzhajózás megteremtésére A Körös folyón - a tiszai torkolattól egészen Gyomáig - történő gőzhajózás bevezetésének gondolata először 1875-ben merült fel komolyabban. A legnagyobb és egyben legjelentősebb magyar - pontosabban osztrák - hajózási társaság, az Első Császári és Királyi Szabadalmazott Duna Gőzhajózási Társulat (DGT) ugyanis 1875. február 23-án kelt megkeresésében tudatta Békés vármegye alispánjával, hogy "a társulat a Körös hajózását, és pedig kisebb gőzössel is, még e tavasszal Gyomáig megkezdeni szándékozik". A DGT kérte továbbá, hogy a felmerülő akadályokat a vármegye, valamint a körös-berettyói vízszabályozási főmérnökség addig elhárítani szíveskedjék. Békés vármegye a kérésnek eleget téve az akadályok - rucalápozás, komp
közlekedés felfüggesztése, amíg a gőzhajó azon a szakaszon halad, stb.
- elhárítását megkísérelte. Molnár Gábor gőzhajózási felügyelő a Szegeden, 1875. szeptember 26-án kelt levelében végre arról tájékoztatta Békés vármegye alispáni hivatalát, hogy "A nagyméltóságú m. kir. közmunka és közlekedésügyi ministerium folyó évi július 6-án 9834-ik szám alatt kelt leirata következtében a Körösön teendő próbagőzhajózás folyó évi october 2-án reggeli 5 órakor Csongrádról meginduland, és folytatólag - ha csak valamelly véletlen akadály közbe nem jön - még az nap Gyomáig menend.". Az 1875. október 2-án megtartott próbaút azonban sikertelennek bizonyult, és a gőzhajó nem jutott el Gyomáig. Jancsovics Pál alispán 1875. november 8-i - a vármegye főispánja, illetve törvényhatósági bizottsága előtt tett - jelentésében erről a sajnálatos eseményről a következőképpen számolt be: "A szabadalmazott első dunagőzhajózási társulat az egyesült Körösökön Csongrád és Gyoma közt a gőzhajózást f. évi octob. 2-án megkisértvén: minthogy a próba a gőzhajózásra a megye meghívást nem nyert, ez ünnepélyen képviselve nem is volt; mind azon által intézkedtem, hogy e próbamenetről a közönség értesítessék, s akadálytalan megtarthatásáról gondoskodva legyen. Az eredményről magán tudomás nyomán felemlíthetem, hogy a próba egész vonalon a víz sekélysége miatt végre nem hajtatván, a hajó Endrőd tájékáról visszafordulni kényszerült". Az első sikeres próbaút Több mint két és fél éves hallgatás után, csak 1878-ban került ismét napirendre a körösi gőzhajózás bevezetésének a kérdése. Ekkora azonban már nem egy nagy hajózási vállalat - miután a DGT elállt e szándékától -, hanem a mindössze egy gőzhajóval rendelkező és pontosan a hármas-körösi személyhajózás megteremtésének céljából létrehozott társaság vállalta magára a feladatot. Ez az 1878-ban, Reinhardt Antal, Fellner József és Szuhányi László által alapított konzorcium az Egyesült Körösi Gőzhajózási Vállalat nevet viselte. A szarvasi székhelyű cég egyetlen hajóját pedig - nagy valószínűséggel az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 30. évfordulója alkalmából - PETŐFI csavargőzösnek nevezték el. A PETŐFI-ről, mint hajóról, a Budapesten, 1878. július 4-én kiállított ún. "megakolási" jegyzőkönyvből - melyet Bielek Miksa műegyetemi tanár és Batis Zsigmond főkapitánysegéd látott el kézjegyével - szerezhetünk némi információt. Ezen dokumentum szerint a csavargőzös a budapesti Hartmann József-féle hajógyárban - valószínűleg 1878-ban - épült. Hossza 21,94 méter, legnagyobb szélessége 4,15 méter, mélysége 1,52 méter, a befogadási képessége pedig 29,136 tonna volt. A hajó parancsnoka - mint ahogy azt, a Szarvason, 1878. szeptember 14-én kelt és Salacz Ferenc főszolgabírónak címzett leveléből megtudhatjuk - az Egyesült Körösi Gőzhajózási Vállalat egyik tulajdonosa, Szuhányi László hajóskapitány volt. A Békésmegyei Közlöny először 1878. június 16-án számolt be a hármas-körösi gőzhajózásról. Mint írják: "Szarvas és Gyoma között f. hó júl. 1-jétől fogva gőzhajó közlekedés leend, s ez tartani fog addig, míg a vasút föl nem épül. Azután pedig a gőzhajó, melynek mint halljuk a vállalkozó társulat a "Petőfi" nevet adott, Szarvason alól fogja a Körösön levő közlekedést képviselni. Üdvözöljük a derék s életrevaló eszmét." A hajó azonban július 1-jére nem érkezett meg Szarvasra, mivel az Egyesült Körösi Gőzhajózási Vállalat kapitánya húsz nappal később, július 21-én a PETŐFI gőzös első útjáról a következőket jelentette: "Indulás az újpesti hajógyárból 1878. júl. 20. reggeli 3 ó. 45 p. Baján éjjelezve, júl. 21. reggeli 3 ó. 30 p. folytatja útját Szarvas felé. Különös tisztelettel: Szuhányi, hajóskapitány. A "Petőfi" födélzetén, júl. 21." Végül a hajó csak július 27-én este 6 órakor érkezett meg Szarvasra. A tervek szerint már másnap, azaz július 28-án délben tovább kellett volna indulnia Gyomára, hogy ezen, a Hármas-Körös Szarvas és Gyoma közötti szakaszát bejáró első útja alkalmával a hajózással kapcsolatos méréseket eszközöljön. Erre azonban csak egy nappal később került sor. A PETŐFI csavargőzös tehát 1878. július 29-én tette meg első útját Szarvas és Gyoma között. Reggel indult Szarvasról Gyomára, majd onnan még aznap vissza Szarvasra. A Békésmegyei Közlöny tudósítása szerint "A hajónak sok nézője volt. Gyomáról nevezett napon délután 5 órakor indult el. A hajó fel volt koszorúzva, de nem csak holt, hanem élő virágokkal is, a mennyiben Gyoma intelligens hölgykoszorúja a hajón igen szépen volt képviselve. Az urak is kitettek magukért, különösen a vashídig, itt a gőzhajó megállt és többen kiszálltak. Debreczeni Endre főszolgabíró úr úgy Gyomán mint Endrődön toasztot mondott a gőzhajó felvirágzására, s mint az ipar és kereskedelem egyik fontos tényezőjének hosszú pályát kívánt, s egyszersmind éltette a gőzhajó társulatot. A közönség a toasztokat lelkes éljenzésekkel fogadta. Majd a hajó kapitánya rövid szavakban megköszönte a gyomai nők szíves figyelmét, kérte a közönséget, hogy vállalatát pártolni szíveskedjék. Véleményünk szerint a kereslet biztosabb és nagyobbá tétele végett igen czélszerű volna, ha a hajó egészen Szeghalomig közlekednék. Úgy hisszük, hogy a víz ezen a vonalon is elegendő nagy a közlekedésre." Ugyancsak a Békésmegyei Közlöny - egy másik cikke - közli továbbá, hogy "Az idő nagyon kedvező volt és kedvesen meglepő azon körülmény, hogy a fordulatoknál Gyoma három különböző - valóban festői kilátásban tűnt fel szemeink előtt. Elismerésünk és szerencsekívánatunkat vállalkozó Hartmann és Fellner mint szinte Pohányi [Szuhányi] László h. kapitány urak iránt, tek. Debreczeni Endre szolgabíró úr fejezte ki, mire az üdvözlöttek válogatott meleg szavakban feleltek." Menetrendszerű járat Szarvas és Gyoma között Mivel a próbaút sikeresnek bizonyult, így már nem volt semmi akadálya annak, hogy megindulhasson a rendszeres, menetrend szerinti hajójárat Szarvas és Gyoma között. Már a próbaút másnapján, július 30-án megjelent az Egyesült Körösi Gőzhajózási Vállalat első hirdetménye is, mely a következőképpen szólt: "Van szerencsénk a n. é. közönséget tisztelettel értesíteni, hogy f. évi júl. 31. a Körös folyón gőzhajózást léptetvén életbe, a további intézkedésig a következőleg állapíttatott meg; a személyszállítás: Menetrend: Indul Szarvasról mindennap (vasárnap kivéve) reggeli 6 órakor. Indul Gyomáról mindennap (vasárnap kivéve) d. u. 1 óra 45 percz. Árszabály: I. hely 1 frt., II. hely 80 kr. Gyermekek: 10 éves korukig az árszabály felét fizetik. Podgyász: minden jegy után 25 kilogramm díjmentes, azonfölül minden kilogramm után 2 kr. díj fizettetik. Teherszabály: Később fog közzététetni, egyelőre I. oszt. 30 kr., II. oszt. 25 kr., III. oszt. 20 krban állapíttatik meg. Közvetítés a vasúttal készséggel teljesíttetik. Szarvas, 1878. július 30. A vállalkozók." A hármas-körösi gőzhajózás megindításának tényéről Békés vármegye főispánjának, illetve törvényhatósági bizottságának Jancsovics Pál alispán számolt be. Az alispán 1878. szeptember 1-jén kelt havi jelentésében röviden annyit ír: "Köztudomású tény, hogy az egyesült Hármas-Körösön Szarvas és Gyoma között f. évi augusztus 1-től fogva "Petőfi" nevű csavargőzös közlekedik." A szeptember 16-án megtartott vármegyei rendes közgyűlésen pedig ugyancsak ő emlékezett meg az eseményről, annyi különbséggel, hogy itt a hajóközlekedés megindításának dátumát tévesen, augusztus 11-re tette. Az első néhány hónapos közlekedést követően, a folyami hajóknál szokásos téli szünet a PETŐFI csavargőzöst is érintette. Így az 1878-1879. év téli hónapjaiban egyáltalán nem közlekedett. A több hónapos kényszerpihenő után, 1879. február 11-én kezdte meg ismét a rendes útját Szarvas és Gyoma között. Ez azonban nem tartott sokáig, mivel a PETŐFI gőzösnek - a Békésmegyei Közlöny február 23-i cikke szerint - "A múlt héten elemi akadályok miatt pár napig szünetelnie kellett." Időközben néhány, a közhangulatot negatívan befolyásoló esemény is történt a PETŐFI-vel kapcsolatban. A Békésmegyei Közlöny 1879. március 6-i számában arról tudósítanak, hogy Endrőd alatt nagy szerencsétlenség történt. Egy ladik a nagy szél és a PETŐFI gőzös okozta hullámok következtében felborult. A ladikban utazó hat személy közül mindössze egyet sikerült kimenteni, a többi öt belefulladt a Körösbe. Tíz nappal később, március 16-án pedig egy más típusú panasz fogalmazódott meg a PETŐFI-vel szemben. Ennek oka az volt, hogy "egy rendes járó napon" egy grófi család lefoglalta az egész hajót, és a kapitány "nem respektálva a nagy közönség érdekeit", a többi, utazni akaró személyeknek nem engedélyezte a gőzhajóra való felszállást. Végre 1879 márciusában közzétették az Első Körösi Gőzhajózási Vállalat hirdetményét, melyben a következőket közölték: "Van szerencsénk a n. é. közönséget tisztelettel értesíteni, hogy a gőzhajó f. hó 18-tól kezdve a további intézkedésig a következőképpen fog közlekedni: indul Szarvasról Gyomára minden hétfőn, szerdán és pénteken reggeli 7 órakor. Első menet szerdán, febr. 19-én. Gyomáról Szarvasra minden kedden, csütörtökön és szombaton délutáni 1 óra 45 percz. Első menet kedden, febr. 18. Szarvas, 1879. évi febr. 14. A vállalkozók." Mint látjuk, az előző évi járatsűrűséget ritkították, de egy hónappal később visszaállt a régi, az 1878. évi menetrend. Az Egyesült Körösi Gőzhajózási Vállalat újabb közleményben értesítette a hajózni szándékozó közönséget, hogy "Folyó évi ápr. 15-től kezdve a további intézkedésig a gőzhajó a következőkép fog közlekedni: Indul: Szarvasról Gyomára mindennap (vasárnapot kivéve) reggeli 7 órakor, Gyomáról Szarvasra mindennap (vasárnapot kivéve) délután 1 óra 45 percz. Árszabály: Szarvasról Gyomára, vagy vissza I. hely 1 frt., II. hely 80 kr. Gyermekek 10 éves korukig a menet díj felét fizetik. Podgyász: minden jegy után 25 kig. díjmentes, azon felül kilogrammonként 2 kr. számíttatik. Szarvason, 1879. ápril. 7-én. A vállalkozók." (Mint látjuk az árak az előző évihez képest változatlanok maradtak.) A körösi gőzhajózás alkonya Ezt az állapot azonban sajnálatos módon nem tudták túl sokáig fenntartani. Egyre több baj, probléma merült fel a PETŐFI-vel kapcsolatban. Április és május hónapokban többször is megfeneklett, vagy a gőzgépe mondta fel a szolgálatot. Akkor ezeket a hibákat - hosszabb, rövidebb idő alatt - sikerült kiküszöbölni, de a Békésmegyei Közlöny június 19-i száma megint arról tájékozat, hogy "A Petőfi gőzös már egy hete nem közlekedik Szarvas és Gyoma között. Utóbbi időben e vállalatnak igen élénk forgalma volt, pontosság tekintetében is minden igényeket kielégített. Most azonban a gépezetben történt sérülés miatt, a gép egyes részeit Budapestre kellett küldeni, s azok onnan eddig vissza nem kerültek." Úgy látszik, a hibákat nem sikerült végleg elhárítani. "A körösi gőzhajózás Petőfi gőzöse, mely Gyoma és Szarvas közt közlekedett, jún. 25-én véglegesen elhagyta a Köröst. E vállalat az utóbbi időkben igen élénk és jövedelmező volt, elmenetelét csak sajnálnunk lehet." Az Első Körösi Gőzhajózási Vállalat tehát nem várta meg, amíg elkészül a Szarvast Mezőtúrral összekötő vasútvonal, és mivel nem tudta felvenni a versenyt - a legtöbb kisebb magyar hajózási vállalathoz hasonlóan - a monopolhelyzetben lévő DGT-vel sem, mindössze egyéves fennállás után a PETŐFI csavargőzös végleg beszüntette a működését a Hármas-Körösön. A Tiszavidéki Vasút - mellyel 1877-ben kezdődtek meg a tárgyalások, és
mellyel 1878. április 16-án írták alá a szerződést - 1880. május 1-jén
adta át a Mezőtúr és Szarvas közötti, 20 km hosszúságú vasútvonalat a
közlekedésnek. |
||