Kepenyesek a Kepenyesekről
Szarvas, 2003, magánkiadás

Mindenek előtt megkövetem a Kepenyeseket, - akik a "Kepenyesek könyve" kiadványt 150 számozott példányban, magánkiadásban meg-jelentették mintegy belső családi használatra - mert nem kértem hozzájárulásukat e munka bemuta-tásához.

Sikerült ebből az érdekes könyvből egy példányt kapnom - nem kerül könyvárusi forgalomba -, amit érdeklődő elismeréssel forgattam. Tisztelem a szándékot, hogy ez a Kepenyesek belső családi ügye. Ezt a könyvet nem csak névetimológiával és a családfakutatással foglalkozók forgathatják haszonnal, szélesebb érdeklődésre is számot tarthat, mert olyan kuriózum, ami példa értékű napjainkban, amikor a bensőséges, hagyományos családi kapcsolatok fellazulásának, sokszor széthullásának lehetünk tanúi. Mint a szerzők írják, a könyvet "őseink iránti hűségünkből, tiszteletünkből és utódaink iránti szeretetből" vezérelve igényes kutatás alapján igyekeztünk összeállítani. Ez sikerült a könyvben megnevezett és meg nem nevezett Kepenyeseknek és a közreműködő másoknak!

Talán ez a családfakutatás a "Kepenyesek találkozója" megszervezésével vette kezdetét. Jól mutatja ezt a 2001-2002. évi találkozó csoportképe is, ahol a jó nyolcvan résztvevő arra utal, hogy a Kepenyesek körében rokonszenvvel és érdeklődéssel kísérik és támogatják a kezdeményezést. Ha információim jók, akkor ez év szeptemberében a Kepenyesek újra találkoznak. (Ez az esemény a helyi sajtó részéről több figyelmet érdemelne a korábbinál.)

A családfakutatás - hiteles adatok alapján - az 1700-as évek közepéig nyúlik vissza, de igazán az 1771-ben született Pál és az ő 1793-ban született ugyancsak Pál fiától követhető nyomon. Pável Kepenyes hat gyermeke közül öt fiának családfája jól követhető. (Juditról nincsenek további adatok.)
A Mihály-ág esetében a kötet 1820-tól napjainkig 60 leszármazott képét és adatait tartalmazza. A György-ág 1824-től 32 leszármazottról tudósít. A János-ág 1826-tól 73 leszármazottat számol, a Pál-ág 1828-tól csupán 7 leszármazottat mutat, míg az András-ág 1830-tól igen népes a maga 63 leszármazottjával. A családfa öt ágának levezetésében mintegy 563 fénykép, név és adat szerepel.
A család leszármazottai Szarvason és környékén, hazánkban és határainkon kívül is megtalálhatók, még a távoli Mexikóban és Kanadában is; a legkülönbözőbb foglalkozásokat űzve. Közülük többen doktori címmel is rendelkeznek, de akad kiemelkedő művész is a családban.

A kötetben az egyéni arcképeken kívül 68 családi fotó, családi eseményeket rögzítő felvétel is színesen reprezentálja ennek a kezdetben szlovák paraszti famíliának az évek során kiteljesedő életútját.

Érdekes és tanulságos a könyv belső szerkezeti felépítése is. Utal a "gyökerekre", a családnév eredetére, rámutat arra, hogy egyik ősük köpenyben jelent meg és járt lovával, ami akkoriban ezen a vidéken nem volt jellemző. A szlovák nyelvben a köpeny "kepeny", ebből is kialakulhatott a Koepenyes, Keppenes, Köpenes változatok után a mai Kepenyes családnév, amely a család mai leszármazottait összekapcsolja.

Végezetül az a tény, hogy a család öt fő ágának bemutatása családfa-táblázattal kezdődik, a családtagok bemutatásával folytatódik a mai napig, és a végén üres lapokkal fejeződik be, ahova az ezután születő családtagok adatainak bejegyzésére van hely, félreérthetetlenül arra utal, hogy ez eredeti céljainak megfelelően családi kiadvány.

Tisztelettel és elismeréssel adózhatunk a kezdeményezőknek, a kutatóknak, a szerkesztőnek és végezetül a kiadónak, mert kuriózumnak tekinthető, maradandó értéket alkottak.

Molnár László              

Kiszely György rajza