|
Tudósportré
Dr. Dörnyei Sándor
Egy furcsa alak városunk múltjából
Régi újságokban tallózva mindig megörülök, ha Szarvassal kapcsolatos
közleményekre bukkanok. A ilyen hírek, cikkek igen sokfélék, városunk
múltjából sok apróbb-nagyobb eseményt, elfeledett neveket villantanak
fel. Érdemes lesz talán ezekből néhányat felelevenítenünk. Ezúttal egy
nem mindennapi személyt igyekszem elővezetni a feledés homályából.
* * *
Többször megakadt a szemem azon a visszatérő címen: "A szarvasi
borbély szótárából". Ezeket a cikkeket olvasva meglepetéssel állapíthattam
meg, hogy még ma is ismert humoros "meghatározások", mint például
a "nyakkendő = nyaktekerészeti mellfekvenc" és társai régi elődökre
tekinthetnek vissza, s ez a nyelvi játék talán Szarvasról indult hosszú
útjára.
Történetünk kiindulása a Jókai Mór szerkesztésében megjelenő Üstökös
című élclap 1872. április 13-i számának ez a közleménye:
"Sz. városban él egy, termetén és irgalmatlan bassus hangján kívül
különösen "szófabrikátori" tehetsége miatt nagy területen széles
hírre jutott borbély. Szellemi iparcikkei közül néhányra az illetékes
"Nyelvőrnek" is felhívjuk különös figyelmét. Íme: a "borbély"
szót nem kifejező voltánál fogva "szőrtelenítő hevenyész" praktikusabb
szó által ajánlja kiküszöbölendőnek a merész neolog; a zongorának "magyaribb"
neve ez a hexameter: "billegetéssel hangrazavart három lábú kasztli".
A mészáros pedig, miután a tót meszo /hús/ szóból ered, helyettesítendő
a "baromszurdi" szóval; a mészárszék meg elgyen "húsvetélő
kamara".
A fenti, beharangozó cikk után egymást követték a szarvasi borbély szótárának
kisebb-nagyobb részletei. 1877. január 27-ig tíz alkalommal jelent meg
ilyen szógyűjtemény. Összesen 87 szó "helyettesítő" kifejezését
találtam meg. Ezekből lássunk egy kisebb válogatást:
kar |
bírványos lélekakarati módozat |
láb |
mozgatód odábblat |
orr |
szagdacs |
nyelv |
hangadázos ízlény |
kabát |
lebegényes kebelburk |
kalap |
eszmeraktári födél |
papucs |
kéjelmi csosszantyú |
pipa |
kéjéldeleti szotyag |
kanál |
habzsolmányi segédemeltyű |
olló |
csappantyús hulladéki risszantó |
óra |
ketyegvényes időhatározat |
csónak |
hullám-barázda billegény |
falusi bíró |
néphajlambólított tekintélyes jogfolytonosság |
pap |
szentelt ákombákász |
katona |
feszélyezett rettenthetetlenség |
részeg |
torkolati higannyal telült hevületi botorkász |
részegség |
iszványossági egyensúlytalanítványadalom |
kutya - macska |
harapat - kaparat |
szamár |
akaratlan teherhordár |
nyúl |
korlátlan hatáskörű illékony négylábadalmány |
légy |
hábor röpkény |
bolha |
csípdéres ugronc |
béka |
vartyogány |
nap |
mosolyogva lobogó herbatea hatású dideregtelenítő állatag |
csillag |
tűnésével földi lelket más világra indító fénynök |
levegő |
harapatlan semmi |
felhő |
könnyező gáztölteményű sóhajlebegény |
eső |
mennyből való lajtorja nélküli jövedék |
villám |
tünedékeny fényretyegés |
szél |
szeszélyes futamat |
jégeső |
kopogó fagyományhulladék |
áradás |
tolakodó hívatlan nedvendég |
világkiállítás |
bámulságos mindent kimutogatadalom |
A 19. század eleji nyelvújítás szóalkotási megoldásait felhasználó /pl.
mérnök mintájára fénynök/, fattyúhajtásait pedig mintegy parodizáló "szófaragónk"
utánzóra is talált. A Gyulán megjelenő Békés című újság 1875 elején -
borbélyunk nem kis bosszúságára - közölt néhány hasonló szóalkotást. Mesterünk
önérzetesen utasította vissza módszerének hívatlan elferdítését, s azt
"utánzati négykézlábúság"-nak minősítette /utánzati négykézláb
= majom/ a "minőségileg árva kapargány"-okat.
De ki volt városunk eme országos hírre jutott fia?
A halálakor megjelent nekrológok megadják a kérdésre a választ. Sztraka
Lajos borbély volt ez a nevezetes szarvasi személy. Fiatal korában részt
vett a szabadságharcban, azután telepedett le Szarvason, s több tulajdonságával
is jelentős népszerűséget szerzett. Az Üstökös c. helyi lap is említi
basszus hangját. Valóban a helyi dalárda egyik oszlopa volt, az oszlop
szót akár szó szerint is vehetjük. Atléta termetével is kiemelkedett az
énekesek közül, de ő volt a dalos ünnepeken akkoriban szokásos felvonulásokon
a zászlóvivő, s a legnagyobb szél sem tudta kicsavarni kezéből a lobogót.
Dalárdai működésének azonban volt egy emlékezetes, bár nem dicsőséges
mozzanata. Egyszer ugyanis a jutalomra is esélyes együttest azzal ütötte
el a sikertől, hogy az egyik piano után harsány hangjával hamarabb kezdte
a következő fortissimo részt.
Sztraka Lajos azonban nemcsak "szófacsarászati" és dalnoki tudományával
érdemli meg az utókor emlékezetét, hanem repülési kísérletével is, mondhatjuk,
hogy a ma divatos sárkányrepülési sportot szerette volna "felfedezni".
A mondabeli Ikarosz és igen sok további sikertelen próbálkozó nyomába
akart lépni. Ennek a híre a szépirodalomban is fennmaradt.
Sipos Soma helybeli ügyvéd, lapszerkesztő, a korabeli Szarvas jótollú
krónikása terjedelmes költeményt írt "A repülő borbély" címmel.
A Máté néven szereplő borbélyról elmondja, hogy
"A repülés a mestersége
Gyilkos vágyat önt szívébe."
Komájával tanácskozva rájön:
"Hiszen nem is oly nehéz
Az az egész repülés:
Egy legyen meg: csak a szárny!
S meg van oldva a talány."
Hozzá is kezd az előkészületekhez:
"Gyűlnek immár nagy halommal
Tollseprűk és csirke-szárnyak,
Máté ebből épít szárnyat."
Ezután megtörténhetett a kísérlet:
"Rozzant kunyhó tetejében
A komának szöllejében
Ócska gólya-fészek áll.
Üggyel-bajjal, lomha testtel
Ide kúszik Máté mester,
Innen osztán - égbe száll.
Mert miként a kandi vércse
Sík mezőn ha egerészve
A magasból földre csap;
Máté mester oly mesésen
Hull alá s egy nyekkenéssel
Érkeztéről hírt is ad.
Szörnyű, szörnyű a kudarca!
Porba verve orra-arca,
Elöl, hátul
Minden íze ég pogányul."
Komája mindjárt meg is mondja a kudarc okát:
"Ne okozza kend a szárnyat+
Lássa kelmed, kifeledtük,
Hogy a szárnyba
Nehéz a kend hasa-hája!"
Máté mester ezek után kénytelen belátni:
"Hogy madárhús kell a szárnyra,
Mert a szárny még nem madár."
Sipos Soma azonban nemcsak ezzel a verssel mutatta be az érdeklődő világnak
a szarvasi borbélyt, hanem valószínűleg ő gyűjtötte össze és foglalta
írásba Sztraka Lajos szótárának a szemelvényeit, és juttatta el az Üstököshöz
- saját írásaival együtt. Az újság szerkesztője ugyanis többször üzent
Szarvasra "S.S"-nek, mondott bírálatot a beküldött közleményekről,
kért újabb írásokat vagy türelmet az anyagtorlódás miatt késlekedő közlésért.
Az Üstökösben megjelent humoros írások legnagyobb része névtelenül jelent
meg, így - sajnos - nem tudjuk megállapítani, hogy Sipos Somának milyen
írásai láttak napvilágot az Üstökösben.
A magányosan élő Sztraka szomorúan fejezte be regényes életét. Egy évig
ágyhoz szegezte a betegség, s 1886. július 1-jén váltotta meg kínjaitól
a halál. A temetés költségeit barátai, ismerősei adták össze, a koporsójára
volt honvédtársai helyeztek koszorút.
|
|