<<
Vissza
Kutas Ferenc
Emberközelben
Szarvasi Krónika Kiskönyvtára 2. 276 o. Szarvas, 1996
Kutas
Ferenc (1940, Szentes) középiskolai tanár, szerkesztõ. 1959-tõl pedagógus,
1971-2005-ig a szarvasi Vajda Péter Gimnázium tanára. 1986-tól a Szarvas
és Vidéke munkatársa, 1989-tõl a Szarvasi Krónika, 1996-tól a Szarvasi
Krónika Kiskönyvtára felelõs szerkesztõje; 1990-2000-ig a Szegedi Rádió
Békés megyei tudósítója; 1990-ben az elsõ szarvasi televízió egyik szerkesztõje.
Szerkesztõje, munkatársa szarvasi, ill. Békés megyei turisztikai kiadványoknak.
Szövegírója a helytörténeti képeskönyveknek (Szarvasi képeslapok 2000,
Szarvas 2003), adattáraknak (Ki kicsoda Szarvason 2000), gimnáziumi
évkönyveknek (1996-2004). Tankönyvei, segédkönyvei: Fogalmazástanítás
a középiskolában 1996, Az elbeszéléstõl az érettségi dolgozatig 1998,
2000, 2002, 2004, Fejezetek Vajda Péter életébõl, munkásságából 1999,
Az elbeszéléstõl az emelt szintû érettségiig 2006. Publicisztikai írásait
az Emberközelben c. kötetében gyûjtötte össze.
* * *
Az
Emberközelben címû kötete válogatás tíz év publicisztikai termésébõl:
interjúk, riportok, jegyzetek, novellák. Minden írás középpontjában
az EMBER áll, legyen az országosan ismert tudós, mûvész, író, költõ,
sportoló; szakmájának mestere; a hétköznapi helyzeteket mindennapi módon
megélõ, "csupán" kötelességét teljesítõ, vagy éppen a sors
sújtotta, reményvesztett, életcélját nem találó, elesett ember.
A kötet nagyobb részét, 182
oldalt, az interjúk töltik meg. (Hittel és akarattal) Az elsõ
oldalakon országosan ismert emberek jelennek meg, akik épp a városban
jártak: Varnus Xavér orgonamûvész, Fábián László, az öttusa világ- és
olimpiai bajnoka, Lakatos Menyhért író, Jakucs László, a Béke-barlang
fölfedezõje.
A Gyökerek címû fejezetben
a Szarvason született vagy tevékenykedõ (tevékenykedett) emberekkel
beszélget a szerzõ, köztük Melis György Kossuth- és állami díjas operaénekessel,
Komlósi Ildikó, külföldön karriert befutó operaénekessel, Itámár Jáoz-Kest
(Keszt Péter) izraeli nemzeti költõvel, Fekete Jánossal, az MNB állami
díjas volt elsõ elnökhelyettesével, Görbe Nóra és Farkas Antal színmûvészekkel,
Fasang Árpád karnagy, zeneszerzõvel, az azóta elhunyt Ruzicskay György
festõmûvésszel és Dankó László kalocsai érsekkel.
Hétköznapi történelem
címmel dokumentumriportok viszik el az olvasót ismeretlen vagy a riportok
keletkezésekor még kevéssé ismert világba: egy grófi kastély mindennapjaiba,
a II. világháború színtereire, szovjet hadifogoly-táborokba, az 1945-ben
német nevûk miatt deportált emberek közé.
Érdekes embereket mutatnak be a Sorsok és emberek darabjai: Emma nénit,
a százéves, bölcs asszonyt, egy kalandos életû férfit, akinek tíznél
többmestersége volt, segédmunkásként kezdte és fõiskolai docensként
fejezte be pályáját; egy tragikusan, fiatalon elhunyt, tehetséges költõnõt,
egy egész életét a sportnak szentelõ idõs férfit és másokat.
A boldogság, az otthon keresése
vagy elvesztése a témája az Otthon és hontalanul írásainak. Erõs
és gyenge akaratú emberek sorakoznak a lapokon: a gyermektelen, ezért
gyermekeket örökbe fogadó házaspár, a gyermeküket a halál kapujából
visszanyert szülõk, 45 év után újra egymásra találó emberpár, a 80.
évén túl járó asszony, aki évente "haza" repül Tasmániából;
egy hajléktalan, egy maga alkotta álomvilágban élõ fiatalember; és egy
érettségi találkozó ürügyén egy nemzedék, amelyet 50 év fölött ért a
rendszerváltás sokkja.
Rejtett világokat és
Ritka mesterségeket is bemutat a kötet. Néhány olyan napi jegyzet
is bekerült a könyvbe, amely aktualitása mellett általános érvényû gondolatokat
is hordoz.
A kötetet három novella zárja.