Főoldal
A mĂşlt szilĂĄnkjai
Képek a város jelenéből
Szarvasi KrĂłnika
A Szarvasi KrĂłnika KiskĂśnyvtĂĄra
A Szarvasi KrĂłnika repertĂłriuma
A Szarvasi KrĂłnika szĂĄmai
  A honlap kÄ‚Å szĂ­tői
Szarvasi Krónika


<< Vissza

Kutas Ferenc

Emberközelben

Szarvasi Krónika Kiskönyvtára 2. 276 o. Szarvas, 1996

Kutas Ferenc (1940, Szentes) középiskolai tanár, szerkesztõ. 1959-tõl pedagógus, 1971-2005-ig a szarvasi Vajda Péter Gimnázium tanára. 1986-tól a Szarvas és Vidéke munkatársa, 1989-tõl a Szarvasi Krónika, 1996-tól a Szarvasi Krónika Kiskönyvtára felelõs szerkesztõje; 1990-2000-ig a Szegedi Rádió Békés megyei tudósítója; 1990-ben az elsõ szarvasi televízió egyik szerkesztõje.
Szerkesztõje, munkatársa szarvasi, ill. Békés megyei turisztikai kiadványoknak. Szövegírója a helytörténeti képeskönyveknek (Szarvasi képeslapok 2000, Szarvas 2003), adattáraknak (Ki kicsoda Szarvason 2000), gimnáziumi évkönyveknek (1996-2004). Tankönyvei, segédkönyvei: Fogalmazástanítás a középiskolában 1996, Az elbeszéléstõl az érettségi dolgozatig 1998, 2000, 2002, 2004, Fejezetek Vajda Péter életébõl, munkásságából 1999, Az elbeszéléstõl az emelt szintû érettségiig 2006. Publicisztikai írásait az Emberközelben c. kötetében gyûjtötte össze.

* * *

Az Emberközelben címû kötete válogatás tíz év publicisztikai termésébõl: interjúk, riportok, jegyzetek, novellák. Minden írás középpontjában az EMBER áll, legyen az országosan ismert tudós, mûvész, író, költõ, sportoló; szakmájának mestere; a hétköznapi helyzeteket mindennapi módon megélõ, "csupán" kötelességét teljesítõ, vagy éppen a sors sújtotta, reményvesztett, életcélját nem találó, elesett ember.

A kötet nagyobb részét, 182 oldalt, az interjúk töltik meg. (Hittel és akarattal) Az elsõ oldalakon országosan ismert emberek jelennek meg, akik épp a városban jártak: Varnus Xavér orgonamûvész, Fábián László, az öttusa világ- és olimpiai bajnoka, Lakatos Menyhért író, Jakucs László, a Béke-barlang fölfedezõje.

A Gyökerek címû fejezetben a Szarvason született vagy tevékenykedõ (tevékenykedett) emberekkel beszélget a szerzõ, köztük Melis György Kossuth- és állami díjas operaénekessel, Komlósi Ildikó, külföldön karriert befutó operaénekessel, Itámár Jáoz-Kest (Keszt Péter) izraeli nemzeti költõvel, Fekete Jánossal, az MNB állami díjas volt elsõ elnökhelyettesével, Görbe Nóra és Farkas Antal színmûvészekkel, Fasang Árpád karnagy, zeneszerzõvel, az azóta elhunyt Ruzicskay György festõmûvésszel és Dankó László kalocsai érsekkel.

Hétköznapi történelem címmel dokumentumriportok viszik el az olvasót ismeretlen vagy a riportok keletkezésekor még kevéssé ismert világba: egy grófi kastély mindennapjaiba, a II. világháború színtereire, szovjet hadifogoly-táborokba, az 1945-ben német nevûk miatt deportált emberek közé.
Érdekes embereket mutatnak be a Sorsok és emberek darabjai: Emma nénit, a százéves, bölcs asszonyt, egy kalandos életû férfit, akinek tíznél többmestersége volt, segédmunkásként kezdte és fõiskolai docensként fejezte be pályáját; egy tragikusan, fiatalon elhunyt, tehetséges költõnõt, egy egész életét a sportnak szentelõ idõs férfit és másokat.

A boldogság, az otthon keresése vagy elvesztése a témája az Otthon és hontalanul írásainak. Erõs és gyenge akaratú emberek sorakoznak a lapokon: a gyermektelen, ezért gyermekeket örökbe fogadó házaspár, a gyermeküket a halál kapujából visszanyert szülõk, 45 év után újra egymásra találó emberpár, a 80. évén túl járó asszony, aki évente "haza" repül Tasmániából; egy hajléktalan, egy maga alkotta álomvilágban élõ fiatalember; és egy érettségi találkozó ürügyén egy nemzedék, amelyet 50 év fölött ért a rendszerváltás sokkja.

Rejtett világokat és Ritka mesterségeket is bemutat a kötet. Néhány olyan napi jegyzet is bekerült a könyvbe, amely aktualitása mellett általános érvényû gondolatokat is hordoz.

A kötetet három novella zárja.