Szarvasi Krónika Kiskönyvtára 8. 282 o. Szarvas, 2000 Felelõs szerkesztõ dr. Kutas Ferenc
Több éves tervezés,
közel egyéves munka után született meg az utóbbi évtizedek legjelentõsebb
helyi könyvkiadási vállalkozása, a szarvasi Ki kicsoda?. Szerkesztõi
azonosak a Szarvasi Krónika szerkesztõivel. A szerkesztõbizottság
hat területre osztotta a város társadalmát, és meghatározta az
egyes területek kidolgozóit. Dr. Búzás László: egyház,
egészségügy, kulturális és civil szervezetek, óvóképzõ; dr.
Kutas Ferenc: alsó- és középfokú oktatás, választott képviselõk,
köztisztviselõk, közalkalmazottak, politikai szervezetek; dr.
Marjai Gyula és dr. Reszketõ Péter: tudomány, mezõgazdasági
fõiskola, vállalkozók; dr. Molitorisz Pál: jogászok, pénz-
és közintézmények, mûvészetek; Molnár László (meghívott
munkatársként): sport.
A szerkesztõk a következõ
elveket fogalmazták meg:
- A kiadvány célja, hogy megörökítse
a jelennek és az utókornak a város személyekhez köthetõ értékeit, megörökítse
a feledésre ítélt értékeket és érdemeket, segítse a jövõ helytörténészeinek
munkáját.
- Azoknak a városban élõ vagy
városhoz kötõdõ személyeknek a nevét és életútját tartalmazza lexikonszerû
tömörséggel, akik 1990-2000-ig fejtették ki tevékenységüket, vagy korábban
tették ezt (idõsebbek esetében), de e tárgyidõszakban is éltek vagy
élnek.
- A szerkesztõk megkerestek
minden olyan személyt:
- akinek tudományos minõsítése, jelentõs önálló tárgyi vagy szellemi
alkotása van, szakmai lapokban rendszeresen publikál, eredményei (tanítványainak
eredményei) országos elismerést kaptak;
- aki intézményekben, hivatalokban, vállalatokban, vállalkozásokban,
egyesületekben esetenként meghatározandó szintû vezetõi pozíciót töltött
vagy tölt be;
- aki országgyûlési, önkormányzati képviselõ (vagy képviselõ volt);
- akinek tevékenysége a város minden lakóját érintheti (orvos, gyógyszerész,
jogász, újságíró);
- aki a sport területén kiemelkedõ eredményt ért el, vagy jelentõs sportszervezõi,
edzõi, vezetõi tevékenységet folytat vagy folytatott.
- Az adattár csak tényeket
közöl, nem értékel, nem minõsít. Ezért a kitöltött kérdõívek ilyen tartalmú
mondatai nem kerültek a szócikkekbe.
A Ki kicsoda? 600 személy
adatait tartalmazza lexikonszerû tömörséggel. A tájékozódást a könyv
végén lévõ Névmutató segíti. Az adatokat az érintettek (vagy leszármazottaik)
által kitöltött adatlapok alapján rögzítették a szerkesztõk. (Nem szerepelnek
a könyvben azok, akik többszöri kérésre sem küldték vissza adatlapjukat,
vagy nem küldtek fényképet.)
A könyv tetszetõs: kemény,
színes borítóval jelent meg 800 példányban. (A borító Lóránt Demeter
munkája.) Egy hónapon belül elfogyott, s még 160 példány készült utánnyomással.
Részlet a Ki kicsoda? Szarvas, 1990-2000 c. adattárból
Bolza
Mariette gr. (Budapest, 1911. dec. 15.-1996. júl. 5.) festõmûvész,
tolmács. Szülei: gr. B. Pál, gr. Vigyázó Jozefa. Férje:
gr. Zichy Domonkos diplomata. Gyermekei: Z. Jenõ, Z. Margit,
Z. Katalin. Iskolái: Magántanulóként képezte magát, felsõfokú
angol, német és francia nyelvvizsgával rendelkezett, mûvészeti tanulmányait
Péchy-Pilch Dezsõ, Balló Ede, Tatz László és Diósy Antal növendékeként
végezte. Pályája: Gr. Bolza Pálnak, a Pepi-kert megalkotójának a lánya.
Mûvészeti tanulmányait már 10 éves korában elkezdte, s 17 éves volt,
amikor a Mûcsarnok tavaszi tárlatán, 1928-ban kiállították egyik képét.
1935-ben, mint diplomata-feleség, Bécsbe került, s 27 esztendõs korában
a Bécsi Sezessionban volt sikeres kiállítása. A háború idejét Somogy
megyei birtokán töltötte. 1945 után méltányolták, hogy a háború alatt
a Hadigondozó Szolgálatban a környékbeli három falu hadigondozottjainak
segélyeket járt ki, így megtarthatta kastélyát és birtokának egy részét.
1949-ben azonban elvették otthonát és minden vagyonát, származása elzárta
az érvényesülés útját. Mégsem veszítette el alkotó kedvét. Megtalálta
a hegyek, folyók, tavak, fák és virágok szépségében örömét, festõi világát.
Az 1970-es években szikrontolmácsként, mûszaki fordítóként mûködött.
1972-ben nyílt lehetõsége elõször arra, hogy nyugatra utazhasson, s
mivel képei kiállítására nem adtak engedélyt, ezért a Galerie der Kunst
97 festményét megvásárolta, és szép sikerrel kiállította. A Görög- és
Spanyolországban megismert mediterrán tájak, a finn tóvidék csillogó
víztükrei, az Alpok sziklaormai éppúgy megragadták képzeletét, mint
a hazai tájak. Mûvészetét áthatja a természet szeretete, a színek változatossága
és a fények harmóniája. Néhány alkotása a lélekrezdüléseket is plasztikusan
érzékeltetõ mûvészi látomás. Több önálló kiállítása volt külföldön (Svájc,
Franciaország, Belgium, Németország, Finnország), valamint Magyarországon,
Budapesten, vidéki városokban, egyebek között Szarvason is. 1986 óta
állandó kiállítása van a Szarvasi Arborétumban.