Szarvasi Krónika

Szarvasi Kr�nika

<< Vissza

Zs�ky

Szerkesztette Merkel Emma

Szarvasi Kr�nika Kisk�nyvt�ra 12. 50 o. Szarvas, 2006

Zs�ky Istv�n (1930, Budapest-2001, Szarvas) tan�r, fest�m�v�sz. Budapest: nemcsak sz�l�v�rosa �s gyermekkora, hanem az iskolai �vek �s a pesti grundok vil�g�nak �lm�nyt ad� k�rnyezete. Kalocsa: ifj�s�g�nak v�rosa, a Duna, a gemenci t�j, a vizek, erd�k, ligetek vil�ga itt ragadja meg, �s adja kez�be el�sz�r a fest� ecsetj�t.

Tan�t�i diplom�j�t megszerezve a K�pz�m�v�szeti F�iskol�n tanul tov�bb. �desanyja korai hal�la �s a csal�d sz�tes�se miatt a K�pz�m�v�szeti F�iskol�t nem fejezi be. Szegedre megy, �s rajztan�ri diplom�t szerez. Orosh�z�n kap tan�ri �ll�st, itt rendezi meg els� �n�ll� ki�ll�t�s�t (1960).

Szarvasra megh�v�sra �rkezik: a Fels�fok� �v�n�k�pz� Int�zet tan�ra, majd a F�iskola tansz�kvezet� tan�ra lesz. Szarvason v�lik a K�r�s�k vil�ga, a Viharsarok, a b�k�si t�j fest�j�v�.

Harmincegy �n�ll� �s k�zel hatvan kollekt�v ki�ll�t�son mutatja be munk�it itthon �s k�lf�ld�n. A Magyar Alkot�m�v�szek Orsz�gos Sz�vets�g�nek tagja. Hal�la ut�n a B�k�st�ji M�v�szeti T�rsas�ga �r�k�s tagj�v� v�lasztotta. Munk�i k�zint�zm�nyekben (B�k�scsaba, H�dmez�v�s�rhely, Kalocsa, Orosh�za, Szarvas) �s mag�ngy�jtem�nyekben tal�lhat�k.
Zs�k� Istv�n album�t Merkel Emma szerkesztette �s jelentette meg, aki t�rsa volt az �letben �s az alkot� munk�ban is.

* * *

Egy szokatlanul gazdag �s egys�ges ouvre birtokosak�nt jelentkezett els� ki�ll�t�s�n, 1960-ban, Orosh�z�n. Festm�nyein a val�s�g �s az �let t�kr�z�s�re, a sz�ps�g tolm�csol�s�ra v�llalkozott �gy, hogy mer�szs�ge nem lett hat�svad�szat, a finoms�ga sohasem lett ell�gyul�s. M�v�szi optimizmus�t szel�d der�vel adja �t a szeml�l�knek.

Pikt�r�ja olyan trad�ci�kra �p�l, amelyek a magyar fest�szet legigazibb �rt�kei, �s �gy magyarok, hogy k�zben eur�paiv� v�lnak. Neh�z lenne �t izmusokba, ir�nyzatokba sorolni, legt�bbsz�r a t�ma hat�rozza meg kifejez�sm�dj�t, eszk�zt�r�t. A sz�nek hangulata, a kolorit�s egyik legfontosabbnak v�lasztott kifejez�si form�ja.

�rdekes, nem el�zm�nyekt�l mentes fogalmaz�sm�dot v�llalt fel, amit konzekvensen v�gigj�rt �gy, hogy a k�pz�m�v�szet minden kifejez�eszk�z�t f�l�nyes biztons�ggal ismerte �s alkalmazta.
Csendes medit�l�snak tekinthet�k munk�i. Nyugalmat keres a viharsarki vil�gban, a megform�land� t�m�hoz szenved�lyesen, figyelmeztet�en, az �rzelmek fel�l k�zel�t. �szint�n vallja a sz�ps�g �s harm�nia ir�nti v�gy�t �s ennek kifejez�s�t az emberi l�t minden megnyilv�nul�s�ban.

Ha munk�ss�ga ered�it keress�k, leger�sebb sz�lak az alf�ldi realist�khoz vezetnek. Fest�szete szorosan k�t�dik az alf�ldi t�jhoz, az itt �l� emberekhez. T�bb k�p�n tal�lkozunk a b�k�si t�jjal, a paraszti munk�t v�gz� emberekkel. A l�tott vil�ghoz, vizu�lis �lm�nyekhez, azokban a m�veiben �ll legk�zelebb, amelyekben az ember is jelen van. �sszefogotts�g, egyszer�s�t�s �rv�nyes�l benn�k. Megf�radt, megt�rt alakok - f�nyk�rrel, aur�val k�r�lv�ve - emelkednek fel neh�z sorsukban, sz�tlan dr�mais�gukban.

Szeretet fogalmaz�dik meg a pasztellsz�nekkel �t�lelt �reg parasztemberek �br�zol�s�ban. �rz�keny vonallal keresi az asszonyi mozdulatokban a harm�ni�t. K�pein a "val�" �s annak "�gi m�sa" n�ha egyszerre jelennek meg, mesehangulat� l�rak�nt hatva. Portr�i besz�desek, jellem�br�zol�sa szinte eszk�ztelen, m�gis hat�sos. �narck�pein tekintete csupa k�rd�s �s egyben szel�d vallom�s is.

Csod�lattal t�lti el a K�r�s-vid�ki t�j n�ha mozdulatlan, majd villan� gyorsas�ggal v�ltoz� vil�ga; s hogy minden pillanatot megragadjon, a fest�i kifejez�sm�d �tjait keresi. Gyermekkor�t�l �rzi term�szet- �s hazaszeretet�t; az Isten - haza - csal�d a vez�rl� elv �let�ben; ez adott neki tart�st, motiv�l� er�t, elhivatotts�got. Ebb�l t�pl�lkozott eszmerendszere, ebb�l v�lasztotta t�m�it, �letmint�it. T�jk�pei - azon t�l, hogy bens� vil�g�ba visznek - a sz�l�f�ld �s n�pe igaz, �szinte szeretet�t tolm�csolj�k, keltik �letre a szeml�l�ben.

Kev�s t�ja van az orsz�gnak, amelyet nem keresett fel. Mindig meghatottan l�togatta a K�rp�tok vil�g�t, a Sz�kelyf�ldet, sz�vesebben, mint a mediterr�n tengerpartokat. Sz�fi�ban a Nevszki-katedr�lis altemplom�ban l�tott ikonok, Esztergomban a Kereszt�ny M�zeum k�z�pkori alkot�sai maradand� hat�ssal voltak r�. Az ikonfest�ket lelki rokonainak tartotta, mert j�maga is a tisztas�got, szeretetet �s j�s�got kereste �s �rt�kelte a vil�gban.

A m�term�be l�togat� mindig tal�lkozhatott ikonjaival: k�l�n�s, hangtalan �nek minden ilyen alkot�sa. M�veivel ugyanazt vallja: az �let, a b�ke, a harm�nia - �s mindenek felett az ezeket hordoz� ember - szeretet�t �s tisztelet�t.

Lak�sban k�pek, k�pek, k�pek: K�r�s-parti csillog�s, t�nem�nyes csend�letek, kisv�rosi utc�k, erd�lyi dombok, hegyek... Az eg�sz K�rp�t-vid�k ad itt tal�lkoz�t annak, aki idel�togat.