(Szarvas, 1929) ny. főigazgató-helyettes,
tanszékvezető főiskolai tanár. Matematika-fizika szakos ált. isk.
tanár; politikai tudományokból középiskolai tanár; egyetemi doktor.
Pályája: 1951-1952-ig Szarvason
külterületi iskolákban tanított 1-4, majd 1-8 osztályban. 1952-1962-ig
a Békésszentandrási Ált. Iskola tanára, majd igazgatója. Szarvason
1962-66-ig ált. isk. igazgató. 1966-tól a Felsőfokú Óvónőképző
Intézetben intézeti tanár, főiskolai tanár, tanszékvezető, később
főigazgató-helyettes. Oktatott tárgyai: filozófia, etika, Magyarország
története, katonapolitika. Társadalmi tevékenységet az egykori
Hazafias Népfrontban végzett. A Szarvasi Krónika c. periodika
egyik alapítója, szerkesztőbizottsági tagja, az 1-4. szám felelős
kiadója.
Írásai: A szarvasi Székely Mihály Szakmunkásképző Jubileumi
Évkönyve 1884-1994 (szerk.); Ki kicsoda? Szarvas, 1990-2000 (szerk).
Cikkei, tanulmányai jelentek meg a szaklapokban. Helytörténeti
tárgyú írásaiban a helyi oktatásügy történetével foglalkozik,
a Szarvasi Krónika rendszeresen közli tanulmányait.
Dr. Kutas Ferenc
(Szentes, 1940) tanító, magyar-történelem
szakos középiskolai tanár; egyetemi bölcsészdoktor.
Pályája: 1959-től Békés megyei
tanyai iskolákban tanított alsó majd felső tagozaton. 1965-67-ig
a szarvasi 2. Sz. Ált. Iskola tanára, 1967-től a Szarvas, Középhalmi
Általános Iskola igazgatója. 1971-től a szarvasi Vajda Péter Gimnázium
tanára, 2003/2004-ben megbízott igazgatója. 1986 óta munkatársa
a Szarvas és Vidéke c. hetilapnak; 1988-tól a Szarvasi Krónika
egyik alapító szerkesztője, 1989-től felelős szerkesztője; 1992-ben
a Szarvasi Krónika Alapítvány megszervezője, kuratóriumi tagja,
ügyvivője. 1996-ban indította el és szerkeszti a Szarvasi Krónika
Kiskönyvtára sorozatot. 1995-től a szegedi Mozaik Oktatási Stúdió
magyar-tankönyvcsaládjainak szakmai lektora, tankönyvíró. 1989-től
2000-ig a Szegedi Rádió Békés megyei tudósítója.
Írásai: Szerkesztője a Szarvasi
Kalauz (1990); A Vajda Péter Gimnázium évkönyvei (1996-2004);
a Körös Völgye Régió (1997); a Ki kicsoda? Szarvas, 1990-2000;
a Szarvasi képeslapok (2000) című kiadványoknak. Munkatársa a
Körös-szög (2000); Látnivalók Békés megyében (2000), Szarvas (2003)
című köteteknek. Önálló kötetei: Fogalmazástanítás a középiskolában,
1996; Emberközelben (publicisztika) 1996; Az elbeszéléstől az
érettségi dolgozatig 1998, 2000, 2002, 2004; Útmutató a középiskolai
fogalmazástanításhoz, 1998; Fejezetek Vajda Péter életéből, munkásságából
1999; Az elbeszéléstől az emelt szintű érettségiig, 2006. Cikkek,
tanulmányok: Szakmódszertani és helytörténeti tanulmányok, irodalmi
riportok 1965-től különböző folyóiratokban. Írásait saját nevével
és - F - szignóval jegyzi.
Dr.
Marjai Gyula
(Nagykőrös, 1930) okleveles víz- és
agrármérnök
Pályája: 1953-1970 között
az Öntözési Kutató Intézetben tudományos segédmunkatárs, tudományos
munkatárs, 1970-1976 között a DATE Főiskolai Karán főiskolai tanár,
tanszékvezető, 1976-1989-ig az Öntözési Kutató Intézetben tudományos
főmunkatárs, tudományos osztályvezető, tudományos igazgatóhelyettes,
nyugdíjba vonulásáig igazgató. 1975-1980 között az MTA Vízgazdálkodási
Bizottság tagja, 1976-1989-ig a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési
Szövetség (ICID) Magyar Nemzeti Bizottságának tagja, 1980-1989
között a Mezőgazdaságban Dolgozó Mérnökök Világszervezete (CIGR)
Magyar Nemzeti Bizottságának tagja, 1980-1989 között a Magyar
Hidrológiai Társaság Békés megyei szervezetének vezetőségi tagja,
1985-1989-ig az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának tagja volt.
A mezőgazdasági tudományok kandidátusa, 1970. A rendszerváltás
előtt a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja, a Műszaki
Bizottság elnöke, a Lakáselosztó Bizottság elnöke.
Írásai: Az öntözés kézikönyve,
Budapest, 1969, társszerző; Az esőszerű öntözés számokban, Budapest,
1966, szerkesztő; Öntözőmunkások könyve, Budapest, 1962, társszerző;
Meliorációs kézikönyv, Budapest, 1977, társszerző; A rizs termesztése,
Budapest, 1983, társszerző (e kötetek a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában
jelentek meg); Vízrendezés-Melioráció. Debrecen, 1982, MHT kiadvány,
társszerző, Öntözőmunkások könyve. Budapest, 1989, Mezőgazdasági
Kiadó, társszerző. 11 egyetemi és főiskolai jegyzetet jelentetett
meg. Szakmai folyóiratokban összesen 90 szakcikket publikált,
külföldi folyóiratokban 12 cikke látott napvilágot. Hazai tudományos
fórumokon 28, nemzetközi és külföldi rendezvényeken 11 előadást
tartott. Társszerkesztője a Ki kicsoda?, Szarvas, 1990-2000 c.
adattárnak. A Szarvasi Krónika szerkesztőbizottságának tagja.
Szabadalmi és védett eljárásai:
8 szabadalmi védettségben, illetve bejelentésben volt társtulajdonos.
Pályája: 1964-67-ig a SZÁT
mezőgazdásza, 1967-74-ig a Szarvasi Járási Tanács majd a Járási
Hivatal főelőadója, 1974-78-ig a Városi Tanács igazgatási osztályvezetője,
1978-85-ig vb-titkára. 1985-től a Szarvasi Városi Ügyészség ügyésze,
1996-tól vezető ügyész. Elnöke a Békés Megyei Főügyészség Ügyészi
Tanácsának, a Szarvasi Krónika szerkesztőbizottságának, Szarvas
Város Barátai Köre választmányának, valamint a Körös Holtág Hasznosító
Egyesület Igazgatóságának.
Írásai: Helytörténeti tárgyú
cikkei jelentek meg a Szarvasi Krónikában, a Szarvas a városiasodás
útján (Szarvas, 1985) című kötetben; tanulmányai önálló kötetben
is megjelentek a TSF Agrártörténeti füzetek c. sorozatában (11-12.
szám, 2005) A helyi és regionális sajtóban - alkalmanként Pásztori
Molli néven - jelennek meg írásai. Társszerkesztője a Ki kicsoda?
Szarvas, 1990-2000 c. adattárnak. Szakmai cikkét közölte az Ügyészek
Lapja.
Pályája: 1970-ben a Nyírbogáti
Rákóczi Mgtsz-ben kezdett társadalmi ösztöndíjas gyakornokként;
ugyanott segédüzemági osztályvezető, 1971-1974 között. 1974-től
a DATE Meliorációs- Öntözéses Mg. Főiskolán, illetve annak jogutódjain,
a Növénytermesztési Tanszéken, Szarvason dolgozik. 1974 és 1980
között főiskolai tanársegéd, 1980-tól 1998-ig főiskolai adjunktus,
1998-tól főiskolai docens. A Tessedik Sámuel Főiskola, Mezőgazdasági
Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Karán, a Növénytermesztéstani
Tanszéken szántóföldi növénytermesztéstant, földműveléstant, földhasznosítást
és egyéb fakultációs tantárgyakat oktat. Tudományos előadásaival,
posztereivel rendszeresen részt vesz a hazai és nemzetközi tudományos
tanácskozásokon.
Kutatási területe: 1975-86
között részt vett a Karon folytatott programos és diszciplináris
kutatásban-fejlesztésben, a térségi-komplex meliorációs tervek
készítésében; ezeken túl a szántóföldi növénytermesztés és a kukorica
termesztése, öntözése a szakterülete. 1994 óta kukorica adaptációs
kísérleteket végez nemzetközi cégeknek, és technológiai fejlesztésekben
vesz részt, valamint a hüvelyesek termesztésének tananyagát gondozza.
A MAE tagja, szaktanácsadója, és a MAE Békés megyei Szervezet
vezetőségi tagja 1976-tól. A Ruzicskay Közalapítvány kuratóriumának
elnöke. A Szarvasi Krónika és a Tessedik Napló szerkesztőbizottságának
tagja, a Szarvasi Város- és Környezetvédő Egyesület egyik alapító
tagja, aktivistája. Gyakran szervez helyi festőknek kiállítást.
Írásai: Műszaki fejlesztés
és eszközgazdálkodás vizsgálata néhány gazdaság öntözéses lucerna
ágazatában, doktori disszertáció, Debrecen, 1979; Az öntözéses
beruházások hasznosításának optimalizálása, tanulmány, Szarvas,
1983, társszerző; Földműveléstani gyakorlatok I. jegyzet, Szarvas,
1983; Az öntözéses növénytermesztés alapjai, jegyzet, Szarvas,
1989; Hüvelyesek: borsó, szója, lóbab, csillagfürt, bab termesztése,
jegyzetrész, Szarvas, 1991, Növénytermesztés; Mezőgazdasági ágazati
technológiák, PHARE jegyzet, Szarvas, 1998, társszerző; Genetika
és növénynemesítés alapjai, jegyzet, Szarvas, 2000, társszerző;
Jelentés a NOVARTIS kukoricahibridek tőszámkísérletéről, kutatási
jelentések, Szarvas, 1995-2000. Egyéb környezetvédő- ismeretterjesztő
és publicisztikai írásai, riportjai gyakran jelennek meg a helyi
újságban és periodikákban (írói neve: R.P. vagy Reszi szignó).
Társszerkesztője a Ki kicsoda? Szarvas, 1990-2000 c. adattárnak.
53 tudományos szakcikket, jegyzetet, tanulmányt, közleményt írt.