Hősök fala

Szarvason az egykori Evangélikus Főgimnázium első emeletén – (ma Vajda Péter Gimnázium) – van egy falrész, ahol egy több részből álló tábla van elhelyezve. Ez a Hősök fala. Részben carrarai fehér márványból, részben pedig vörös és zöld gránitból áll. Olyan egykori tanulók és tanárok nevei szerepelnek rajta, akik részt vettek, illetve hősi halált haltak 1848-49-ben, 1914-18-ban, a II. világháborúban és 1956-ban. Most csak azok nevét ismertetem, akik tevőleges résztvevői voltak az 1848-49-es forradalomnak és szabadságharcnak. (A vörös és zöld gránitlapon olvashatók a nevek.)

A tanári kar tagjai közül 1848-49-es nemzetőrök voltak:

GREGUSS ÁGOST (Gerő Ákos)¹

LÁNYI GUSZTÁV evangélikus lelkész²

PLACSKÓ ISTVÁN evangélikus lelkész, esperes³

PECZ (Petz) GYULA⁴

TATAY ISTVÁN⁵

A tanári kar tagjai közül honvéd volt:

BALLAGI MÓR (Bloch Móricz)⁶

SARLAY JÁNOS⁷

A diákok közül 1848-49-es nemzetőrök voltak:

BOCZKÓ KÁROLY⁸

BOCZKÓ DÁNIEL⁹

BUKOVINSZKY JÁNOS¹⁰

JESZENSZKY MIKLÓS¹¹

KOLLÁR JÁNOS GÁBOR¹²

MIKLÓSY JÁNOS¹³

SÁROSI GYULA¹⁴

THURY JÁNOS¹⁵

ZVARINYI LAJOS¹⁶

A diákok közül honvéd volt:

BALTHAZÁR LAJOS¹⁷

FIALKA LAJOS¹⁸

KORPOS GYALAI IMRE¹⁹

LISKA SÁMUEL²⁰

MOLITÓRISZ JÁNOS²¹

OSZTÁS ANDRÁS²²

PETTKÓ ISTVÁN²³

¹GREGUSS ÁGOST (Gerő Ákos):

Felvidéki származású. A gimnáziumban a bölcsészet tanára. Döntő szerepe van a helyi Réthy-Nyomda tevékenységében. (A szabadságharcot négy nyomda szolgálta: Pest, Debrecen, Szeged és Szarvas.) Kezdetben a saját, majd később kizárólag álnév alatt jelennek meg művei. (Ypsilon) – Nem véletlenül. A szabadságharc leverése után egy alföldi pusztán Müller Károly álnév alatt nevelősködik. Műveiért Réthy Lipót vállalja a felelősséget, amit egy későbbi perben Greguss viszonoz neki. Később a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé választja.

²LÁNYI GUSZTÁV evangélikus lelkész:

Kezdetben csupán gimnáziumi tanárként működik, csak később lesz templomi lelkész.

³PLACSKÓ ISTVÁN evangélikus lelkész, esperes:

Mielőtt Szarvasra kerül, Csábrágsomoson szolgál. Különösen sokat tesz a szarvasi gimnázium felvirágoztatásáért. Tagja annak a küldöttségnek, amely a város csatlakozását a forradalomhoz kimondó okiratot viszi Pestre. 1848. március 26-án – böjt harmadik vasárnapján – a templomi istentiszteleten nagy hatású beszédet mond a polgári szabadságjogok gyakorlásáról. A beszéd országos visszhangot vált ki. A helybeli nyomdában meg is jelenik tót és magyar nyelven.

A megyei 3. nemzetőr zászlóaljjal együtt részt vesz a becskereki táborozáson, mint nemzetőr és tábori lelkész. (Később lelkésztársa Jancsovics István váltja.) A Békési Egyházmegye esperesévé választja. 1854-ben fia születik, aki apja hívatását választja később. 1855-ben a kitört nagy kolerajárvány idején emberfeletti erővel tartja a lelket híveiben, míg ő is elkapja a járványt, harmadnapra rá 49 évesen meghal. Síremlékét – amely a legszebb az Ótemetőben – hívei adakozásából állítják fel. Egykori lakhelye már nincs meg, a főiskola szolgálati lakásai állnak a helyén.

⁴PECZ (PETZ) GYULA

Gimnáziumi tanár Szarvason.

⁵TATAY ISTVÁN

A soproni gimnázium tanára volt. Nevéhez egy iskolai reform elindítása fűződik. Ezért nem jön Szarvasra, csak a szabadságharc leverése után. Korábbi szolgálati helyén a vármegyei nemzetőrség őrnagya volt. Sopron környékén határbiztos. Dörgő hangú, szigorú, de igazságos tanárként emlékeznek rá.

⁶BALLAGI MÓR (Bloch Móricz)

A család 1843-ban áttér az evangélikus hitre. Ettől kezdve a családnevet Ballagi-nak írják. A pesti egyetemen matematika szakon végez, később családi nevelő. Párizsban mérnöki, a tübingeni egyetemen pedig teológiai és filozófiai tanulmányokat folytat. Levelező tagja a Magyar Tudományos Akadémiának. 1844-től a szarvasi gimnázium tanára. A Réthy-Nyomda kiadványainak egyik szerzője. A tábori hírnöki szolgálat megszervezésekor rövid időre tábori hírnök lesz, majd Görgei hadtestének táborkari irodáján fogalmazó főhadnagyi rangban. 1849-ben a Hadügyminisztérium elnöki osztályának titkára, mint honvéd százados.

A szabadságharc leverése után internálják. A sors különös szeszélye nyomán éppen Szarvasra. 1851-ben a kecskeméti, 1855-től pedig a pesti református gimnázium tanára. 1858-tól lesz a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Több törvényhatóság is tagjai közé választja. Az 1861. évi országgyűlésen képviselő lesz a Határozati – utóbb pedig Balközép Párt tagjaként.

⁷SARLAY JÁNOS

Honvéd, tüzér. A nagysallói csatában megsebesül. Egyesek szerint a neve is innen ered. (Eredetileg: Schlaifer.) Rozsnyón jár gimnáziumba, Eperjesen jogot és bölcsészetet tanul, Pozsonyban pedig teológiát. Szarvason a fizika és matematika professzora. 1852-től 1876-ig tanít Szarvason. Sokféle tárgyat tanít. A mezőgazdasági kémia területén úttörő a munkássága. A tessediki elveken alapuló talajjavítás módszerét az egész Tiszántúl tőle tanulja meg. A hazai természetes indigókultúra meghonosítója. (Kékfestés.) E munkájában Katona Dénes piarista tanár a segítőtársa. Tanítója és nevelője gróf Csáky Albin kultuszminiszter feleségének: gróf Bolza Annának. 1883-ban települ Homorára, a győri főreáliskolába kerül. Sárbogárdon hal meg 1898-ban.

⁸BOCZKÓ KÁROLY

Szarvas első, alkotmányosan választott országgyűlési képviselője. Tagja a vármegye Állandó Bizottmányának. 1828-32: Orosházi esküdt, 1832-40: szarvasi alszolgabíró. A család a nemességét 1816-ban igazolja megyénkben. Apja a nagy hírű – (hírhedt?) - Boczkó Dániel evangélikus lelkész Szarvason. A szabadságharc leverése után visszavonult birtokára Csabacsűdön, további életéről csak bizonytalan adatok vannak.

⁹BOCZKÓ DÁNIEL

Szarvason született. Apja evangélikus lelkész Szarvason, testvére Károly. Iskoláit Szarvason (Mezőberényben), és Késmárkon végzi. Pozsonyban jogi tanulmányokat folytat. 1816-ban jogi vizsgát tesz, ekkor kinevezik Békés vármegye tiszti ügyészének. Az 1830-as években az endrődi Stockhammer uradalom ügyvédje. Ezen időszakban a táblabírói tisztet is betölti. Csabán és Szarvason 3-3 évre megválasztják az evangélikus egyház felügyelőjének is. Nemesi származása révén igen jelentős vagyonnal rendelkezik. Nagyon bőkezű adakozó hírében áll. A szarvasi gimnázium negyedik tanári állásához – annak fizetéséhez egy 1000 forintos alapítvánnyal járul hozzá. Második alapítványa is van: egy 400 forintos árvaintézeti, valamint még egy 100 aranyat érő szorgalmi díja is. Testvéreivel – (Károly és János) – tagja a Pesti Ellenzéki Körnek. 1848 júniusában az orosházi kerület országgyűlési képviselője lesz. Szarvason belép a nemzetőrségbe. A szeptemberi fordulat után az Országos Honvédelmi Bizottmány kormánybiztossá nevezi ki Arad és Békés megyék élére. E minőségében végig szolgálja a szabadságharcot. Később Erdély országos kormánybiztosa lesz. Bem mellett dolgozik. (Ami óriási teljesítményt jelent, ugyanis Bem – igen heves természetű lévén - „valósággal eszi” a kormánybiztosokat. Nem kevesebb, mint négy kormánybiztost „fogyaszt el”. Boczkó kivétel ez alól!) Rendkívüli eréllyel és rendíthetetlen hittel szolgálja a haza ügyét. Petőfi Sándor így ír róla: „Nem a széttört korona, hanem a megvesztegethetetlen jellem, szilárd becsületesség a respublica alapja.” Méltán tartják a szabadságharc leghíresebb kormánybiztosának! Katonai, politikai kérdésekben nem habozik a közismerten heves természetű Damjanich tábornokkal sem tengelyt akasztani.

A szabadságharc leverése után egy rövid bujdosást követően elfogják és hadbíróság elé állítják. Az ítélet „természetesen” halál.

A halálos ítélet imigyen szól: „Inquisit Daniel Boczko solle wegen Theilname an dem Verbrechen des Hochverrats, nebst Verfall seines gesamten Vermögens zum Ersatz für den durch die Rebellien verursachten Schaden mit dem Tode durch den Straug bestraft werden.” - (Boczkó Dániel vádlott legyen a hazaárulás bűntettében való részvételéért, a lázadás okozta károk kiegyenlítése érdekében, teljes vagyonelkobzás mellett, akasztás általi halállal büntetve.) I. Ferenc József császár azonban 10 évi várfogságra változtatja az ítéletet, meghagyva a vagyonelkobzást. Várfogságának színhelyei: Kufstein és Olmütz. 67 évesen 1856-ban szabadul ki. Visszakapja megmaradt vagyonát. A Bach-korszakban semmilyen hivatalt nem vállal. 1861-ben, majd 1865-68-ban Békéscsaba országgyűlési képviselőjévé választja. Másodszori képviselősége idején azonban idős korára való tekintettel egy megható hangú levélben lemond képviselőségéről. Csabacsűdi bérelt birtokára vonul vissza, ám ennek ellenére 1869-ben harmadszorra is megválasztják. Azonban csabacsűdi birtokán 81 éves korában meghal. Hamvai a Kerepesi Temetőben a 302-es számú kriptában nyugszanak. Békéscsabán közteret neveztek el róla.

*

* *

A következő emberekről a puszta nevükön túl szinte csak teljesen bizonytalan adataink vannak: BUKOVINSZKY JÁNOS, JESZENSZKY MIKLÓS, MIKLÓSY JÁNOS, THURY JÁNOS nemzetőrökről, valamint BALTHAZÁR LAJOS, FIALKA LAJOS, LISKA SÁMUEL, OSZTÁS ANDRÁS honvédekről csak dr. Oláh György későbbi munkája tesz említést, illetve a Ballagi által szerkesztett 1847-48-as évkönyvben szerepelnek, mint a helyi főgimnázium tanulói.

¹²KOLLÁR JÁNOS GÁBOR

Szarvason született. (Szülei: Kollár János főiskolai rektor, azaz gimnáziumi igazgató, és Kristóffy Anna.) Elemi iskoláit Szarvason, nagyapjánál, az igen jó hírű Kristóffy György tanítónál végzi. Majd a helybeli főgimnáziumban tanul, ahol Benka György, Molitorisz Adolf és Magda Pál voltak tanárai. Jogi tanulmányait Eperjesen és Pozsonyban végzi. Egy ideig Budaméren az Újházi családnál nevelősködik. (Előbb teológiát tanul, jogi tanulmányait később végzi.) Okleveles ügyvédként Szarvason telepszik le. A jogban szerzett ismereteit Szarvas igénybe is veszi az örökváltsági és legelő elkülönözési eljárások lebonyolításánál. Az 1848. május 30-i választáson a bizottság kapitánya. Szarvason tiszti ügyész, a nemzetőrségnek kezdettől fogva, mint a lovas nemzetőrszázad hadnagya. Tagja a vármegye állandó bizottmányának is. A becskereki táborozáson levő megyei 3. nemzetőr zászlóalj 20. századának főhadnagya. Az Állandó Bizottmány közgyűlésén 1848-ban egy visszalépés miatt megismételt választáson a vármegye főügyészévé nevezik ki. A tábori hírnök szolgálat megszervezésekor tábori hírnök lesz, és főként a tiszavidéki harcokról küldi hadijelentéseit a vármegyének. 1849-ben megnősül, felesége Télessy (Winterlich) Auguszta. A család sorsa a Bach-korszakban nagyon nehézzé válik. 1860-ban azonban a szarvasi járás szolgabírájává választják. Erről később ugyan lemond, de 1867-től újra felveszi közigazgatási munkakörét. Tatay István gimnáziumi igazgatóval együtt különösen nagy szerepet játszik az egyházi autonómiáért vívott küzdelemben. Ennek köszönhetően az evangélikus egyház felügyelőjévé választják. Egyéb hivatali kötelezettségei mellett ezt a tisztséget 23 évig viseli. 1875-ben Szarvas országgyűlési képviselőjévé választják, ekkor Pesten telepszik le. Időközben megözvegyül, majd később újra nősül. (Második felesége: Höffler Melánia – özvegy Schmidtné.) Képviselői mandátuma lejártával visszatér Szarvasra és közéleti szerepet vállal, ügyvédkedik. 79 éves korában Szarvason hal meg. Egykori lakóháza ma a Kossuth utca 13-as számú ház.

¹⁴SÁROSI GYULA

„Sárosy”-nak is írják nevét. Családi neve: Sárosy Lajos. Borossebesen született. Gimnáziumi tanulmányait Mezőberényben (Szarvas) végzi, de Eperjesen is tanul. Később jogi tanulmányait is Eperjesen végzi, ám ugyanakkor magyar nyelvet és irodalmat tanít az ottani gimnáziumban. Még eperjesi évei alatt bekapcsolódik az ottani kollégiumban az írói kör munkájában. 1838-tól kezdve jelennek meg versei a folyóiratokban. 1846-tól a Kisfaludy Társaság tagja. 1838-ban Sáros vármegye aljegyzője, 1840-ben Aradon váltótörvényszéki jegyző. Jó kedélyű, adomázó ember hírében áll. (Degré Alajos visszaemlékezéseiben igen meleg hangon ír róla.) 1848 nyarán a pesti váltótörvényszék bírája. 1849 elején már kormánybiztos Debrecenben. (Benka Gyula szerint a szarvasi diákok közül elsőként lett nemzetőr.) 1849 áprilisában országgyűlési képviselővé választják. Kossuth biztatására írja meg és adja ki a fő művének számító Arany Trombita című verses politikai pamfletjét. Petőfi rangú költőnek számít! (Mészáros Lázár a hadügyminisztérium szervezésekor neki és Petőfinek komoly szerepet szán, de a hadi helyzet változása miatt ez nem valósul meg.) A szabadságharc leverése után menekülnie kell. Távollétében – 1851-ben – halálra ítélik. 1850-52-ben mint nyelvtanár – Sorsich Albert néven – Gyöngyösön rejtőzködik. Még ugyanebben az évben elfogják és újból halálra ítélik, majd az ítéletet életfogytiglanra változtatják. 1855 végéig Königgratzban raboskodik. Börtönbüntetése alatt felesége elhagyja. 1859-ben a solferinói osztrák vereség hírére rögtönzött verse miatt újra perbe fogják. 1860 márciusától novemberig a csehországi Budweisbe internálják. Szabadulása után Pesten folytatja irodalmi munkásságát. 1861-ben azonban mindenkitől elfeledve, nagy nyomorban él, és ugyanezen év novemberében meghal. Napjainkra méltatlanul marad ki a magyar irodalom történetéből!

¹⁶ZVARINYI LAJOS

A helyi nemzetőrség megalakulásakor annak tagja lesz. 1843-1872 között Szarvason tanító. (fia: Zvarinyi János később evangélikus lelkész Szarvason.) Az utódok később a család nevét Zerinvári-ra változtatják.

¹⁹KORPOS GYALAI IMRE

Nemesi család sarja. A megyei hírnöki szolgálatnál vállal szerepet, később néhány diáktársával együtt honvédnek áll önkéntesként.

(A család nemesi származású, Kolozs megyéből származik, négy tagja a családnak az 1830 körüli években leköltözik Békés megyébe. A család tagjai Szarvason és Gyulán élnek. 1837 és 1846 között igazolják nemesi származásukat.)

²¹MOLITÓRISZ JÁNOS

Születési helye: Bánfalva, más adatok szerint: Szarvas. A helyi főgimnáziumban tanul. Apja: Molitórisz Lajos evangélikus lelkész Albertfalván. 1848 októberében Békés megye, mint honvéd önkéntest altisztnek ajánlja. 1849-től hadnagy a 30. zászlóaljnál. 1849 szeptemberében kényszerrel besorozzák az osztrák 37. gyalogezredbe. Innen 1857-ben őrmesterként leszerel. 1861-62-ben a csanádpalotai járás csendbiztosa. Ambrózfalván majd Csanádon jegyző. 1867-től a Békés- és a Csanád, majd 1890-től a Csanád megyei Honvédegylet tagja. Ez utóbbi időpontban Nagylakon él. (Felesége: Baumgartner Teodóra.)* (*Dr. Molitórisz Pál közlése.)

²³PETTKÓ ISTVÁN

Róla bizonyosan csak az tudható, hogy a helyi gimnázium tanulója volt 1848-ban, mint a bölcsészeti első osztály tanulója. S utána már csak egy rövid bejegyzés a szarvasi halotti anyakönyvben:

„Pettkó István, tüzérirányzó. Meghalt a szenttamási ütközetben. Halálának oka: ágyúgolyó. 1848. szeptember 21.”

(Szenttamást a magyar honvédek négy alkalommal ostromolták. Az első három sikertelen volt. A sikertelen harmadik ostrom első napján 1848. szeptember 21-én érte a halálos ágyúlövés.)

A szarvasi nemzetőrök és szabadcsapatosok 1891 fős névsorának csak egy töredéke maradt az utókorra. A névsort maguk az érdekeltek semmisítették meg, hogy ne kerüljön az ellenség kezébe. (E névsorok alapján kényszersoroztak az osztrákok.) Mindössze 302 fő névsora maradt meg. A mindörökre elveszett 1589 név között minden bizonnyal még voltak szarvasi gimnazisták.

A Hősök Falának 1848-49-es részét 2012 márciusában fogjuk felavatni. Mi így őrizzük az egykori tanárok és diákok emlékét, és reméljük, hogy újra egyházi gimnázium leszünk.