|
Árpád szálló és
étterem:
Az Árpád Szálló és Étterem
1895-96-ban, Gábor József tervei alapján épült
eklektikus stílusban. A millennium tiszteletére építve,
nevét a honfoglaló vezérrôl kapta. |
|
DATE épülete:
Az épület 1927-ben épült Nászay Miklós
tervei alapján. Az utcai homlokzaton látható aratójelenetet
Baranski Emil képzômûvészeti fôiskolai
tanár alkotta. Az épületben 1927-1965-ig középfokú
szakoktatás folyt. 1970 óta a Debreceni Agrártudományi
Egyetem Mezôgazdasági Víz és Környezetgazdálkodási
Kar mûködik benne. |
|
A római katolikus templom:
Az Árpád Szálló melletti téren áll
a római katolikus templom. A templomot a szarvasi katolikus kisebbség
1807-1812 között építtette. Késô barokk
stílusú, klasszicista jegyekkel. Az oltárkép
Szent Klárát ábrázolja. Hadizsákmányként
Olaszországba, majd onnan a Bolza család révén
Szarvasra került. |
|
A II. világháborús emlékmû:
Az Ótemplom északi végénél lévô
kis téren áll a II. világháborúban elesettek
emlékmûve, Mihály Árpád szobrászmûvész
alkotása. |
|
Bolza-mauzóleum:
Lényegében ligetnek tekinthetô az Ótemetô
is, a város legrégibb temetôje. Itt található
az eklektikus stílusban épített Bolza-mauzóleum. |
|
A történelmi Magyarország középpontja:
A Holt-Körös partján, az arborétummal szemben
áll egy jelképes szélmalom, amelyik a Trianon elôtti
Magyarország közepét jelöli. |
|
Tessedik Sámuel Múzeum:
A Körös-kultúra, majd a népvándorlás
népeinek emléke részletesen nyomon követhetô
a helyi Tessedik Sámuel Múzeum állandó helytörténeti
kiállításán. E kiállítás
hét helyiségben vázolja Tessedik városának
- Szarvasnak - hatezer esztendôs múltját, népének
életét és munkásságát, jelenének
küzdelmeit és eredményeit. Az épületben
régebben gimnázium, tanítóképzô,
óvóképzô mûködött. 1973 óta
a nemzetközi hírû Múzeum székháza. |
|
Evangélikus Ótemplom:
A város nyugati szélén, a Holt-Körös
közelében van az evangélikus Ótemplom. Tessedik
Sámuel építtette, Kimnach Lajos pozsonyi építész
tervei alapján 1786-88 között. Barokk stílusú,
egytornyú, háromajtós templom. Az oltárképet
amely Krisztus mennybemenetelét ábrázolja - 1780-ban
Andreas Zalinger festette. A templom nevezetessége a pneumatikus
(levegômûködtetésû) rendszerû, 36 regiszteres,
3 manuális 2483 síppal ellátott orgona. Neves mûvészek
adnak rajta idônként hangversenyt. |
|
Óvóképzõ fõisk. épülete:
A múzeum mellett, a 44.sz. fô közlekedési
út bal oldalán áll a hajdani Gimnázium épülete.
1905-06-ban épült Baumgarten Sándor mérnök
tervei szerint. Szarvason ez volt az elsô kétemeletes épület.
Benne 1906-1959 között mûködött a gimnázium,
utána óvóképzô, jelenleg a Brunszvik
Teréz óvóképzô Fôiskola. Az épület
a késôi eklektika jegyeit mutatja. |
|
Ruzicskay György alkotóház:
Az Erzsébet-ligetben áll a szarvasi születésû
Ruzicskay György alkotóháza, benne a mûvész
értékes képzômûvészeti és
néprajzi gyûjteménye látható. |
|
Szarvas szobor:
A városháza mellett lévô ABC-áruház
elôtt áll a híres Szarvas szobor, amely eredetileg
a Bolza-kastély Körös-parti parkjában volt. A szobor
Maróti Géza alkotása és 1913 körül
készült, 1950 óta áll a város központjában. |
|
Szlovák tájház:
Jellegzetes múlt századi építészeti
emlék. Beosztása, bútorzata megôrizte a szarvasi
szlovákok életvitelének jellegzetességeit.
Helyiségeiben korabeli háztartási eszközök,
használati tárgyak, szerszámok, a szlovák népviselet
darabjai láthatók. |
|
Tessedik Sámuel sírja:
Szarvas legrégebbi temetôje az Ótemetô. Itt
található Szarvas kiemelkedô egyéniségének,
Tessedik Sámuelnek a sírja. Az 1821-ben készült
síremlék Dunaiszky Lôrinc neves pesti szobrász
alkotása. A klasszicista stílusú faragványon
terítôvel letakart úrvacsorai kehely látható,
mely az elhunyt lelkészi szolgálatainak megszûnését
és a gyászt szimbolizálja. |
|
Tessedik Sámuel szobor:
A Fôiskola terén áll Tessedik Sámuel szobra,
melyet Kiviczky Hugó alkotott. 1942-ben állították
fel, Tessedik születésének 200. évfordulóján. |
|
A régi városháza és az I. világháborús
emlékmû:
A régi városháza 1835 körül, klasszicista
stílusban épült. Erdedetileg Mittrovszky Wladimir gróf
kastélya volt. A város 1854-ben vásárolta meg,
ettôl az idôtôl kezdve 1972-ig a városháza
mûködött az épületben. Ma a városi könyvtár
és a Chován Kálmán Zeneiskola mûködik.
A városháza elôparkjában az I. világháború
áldozatainak emlékmûve áll, melyet 1927-ben
állítottak fel. Székely Károly szobrászmûvész
alkotása. A mészkô alapzaton 1154 szarvasi név
szerepel. Csúcsán az elhaltak emlékét szárnyaival
ôrzô turulmadár bronzszobra látható. |
|
A volt Bárány fogadó:
Az épület 1799-1801 között épült.
Eredetileg a hírneves Bárány vendégfogadó
épülete. A 19.század közepén itt volt a
város gyorskocsiállomása és társadalmi
életének központja, 1848-ban Szarvas Pilvax kávéháza.
Késôbb a posta székháza lett 1949-ig, 1958 óta
szakorvosi rendelôintézet mûködik benne.
|
|
Evangélikus Újtemplom:
1896-ban, a millennium tiszteletére épült,
Francsek Imre tervei alapján, neogótikus, részben
neormán részletekkel. Az oltárt díszítô
képet Veress Gusztáv festette, a megfeszített Krisztust
ábrázolja. A templom elôtti haranglábon állt
a három tonna súlyú, ún. Kita-harang. 1917-ben
háborús beszolgáltatásra került.
|
|
Bolza Pál kastélya:
A Holt-Körös partján áll
Bolza Pál kastélya. A kastélyt a család 1810-20
között építtette klasszicista stílusban,
romantikus és eklektikus részletekkel. A Holt-Köröshöz
vezetô lépcsôt 1910 körül létesítettek.
Az itt látható szoborcsoport, amely a Romulust és
Remust szoptató nôstényfarkast ábrázolja,
a római capitoliumi szoborcsoport pontos másolata. A kastély
jelenleg az Öntözési Kutatóintézet székháza.
|
|
Szárazmalom:
A Bolza család építtette 1836-ban.
A századfordulóig takarmány és gabonamagvakat
ôrölt, 1912-62 között kölest hántolt,
kukoricát és árpát darált, valamint
heregubót fejtett. 1883-1968 között a szarvasi Tomka család
tulajdona volt. 1968-ban az állam megvásárolta, majd
1972-73-ban restaurálásra került. A Szarvason kásamalom
néven ismert malom napjainkban berendezett, mûködôképes
népi, ipari mûemlékként látogatható.
|
|
Az Anna-ligeti kastély:
Az Anna-liget a 44.sz. fô közlekedési
út jobb oldalán, a város szélén fekszik.
A ligetben áll az ún. Anna-ligeti kastély, melyet
1908-ban építettek, klasszicista jellegû, késô
barokk stílusban. A kastélypark volt Szarvas elsô arborétuma.
A kastély épülete jelenleg a Körös-Maros Nemzeti
Park Igazgatóság székháza.
|
|
Bajcsy-Zsilinszky Endre szülôháza:
A Vajda Péter utcában találunk még néhány nevezetes látnivalót.
A Vajda Péter Gimnázium melletti 22. számú házban született 1886-ban Bajcsy-Zsilinszky Endre, mártirhalált halt politikusunk.
|
|
M. R. Stefanik szobra:
A szobor felirata : ,,M. R. STEFÁNIK kiemelkedô szlovák hazafi, a francia légierô tábornoka, tudós emlékére, aki az 1894-98-as években Szarvason tanult és érettségizett.''
A szobrot a prágai szlovák kultúra háza kezdeményezésére adományozta a Csehszlovák szövetségi köztársaság miniszterelnöke és a szlovák köztársaság elnöke Szarvas városának 1991 októberében.
|
|
Lengyel-palota:
Szemben a Kossuth térrel az egykori Lengyel-palota áll.
A neobarokk stílusú épületben székelt a Magyar Szocialista Munkáspárt helyi és járási bizottsága.
|
|
Evangélikus Árvaház és Népiskola:
A római katolikus templommal szemben lévô tér nyugati részén van a polgármesteri hivatal, déli részén az Evangélikus Árvaház és Népiskola épülete.
1928-29-ben épült, ma a Fô téri Általános Iskola.
|
|
Tessedik-tanya:
A Vajda Péter utca 86. szám alatt áll a Tessedik-major 1780 körül épült, azóta többször átalakított épülete.
|
