Oláh János dr. (Szerep, 1942. jan. 17) ny. egyetemi tanár. Szülei: O. János, Baláti Erzsébet. Felesége: Dr. Tóth Er- zsébet főiskolai tanár. Gyermekei: O, Mariann, O. János. Iskolái: Ált. Iskola,. Szerep, 1956; Péter András Gimn. Szeghalom, 1960, KLTE, Debrecen, 1966, földrajz- bioló- gia szakos tanár. 1970, egyetemi doktor; 1972, biológiai tud. kandidátusa; 1986, biológiai tudományok doktora; 1990, professzor. Pályája: 1966-1974 között Tihanyban, az MTA Limnológiai Kutató Intézetében kutató, főmunkatárs, majd tudomá- nyos igazgatóhelyettes. 1974-től 1999-ig Szarvason a HAKI tudományos ta- nácsadója. 1999-től professzor, egyetemi tanár a DATE MVKF Karon, Ph.D programvezető a KLTE-n. Kutatási területe: Álló és folyóvizek anyag- és ener- giaforgalma, mikrobiológiája; trichoptera vízi rovarok taxonómiája, új fajok leírása; akvakultúra, halastavak, víztározók hasznosítása; mezőgazdasági táj és agroökoszisztémák szerkezete és működése; ökoturizmus elmélete és gyakor- lata. Tudományos tevékenysége: 1963–1966 között az északi-középhegységi hegyi patakok tegzes társulásait; 1966–1974-ben a Ribinszki víztározó (SZU), majd a Balaton mikrobiális folyamatait tanulmányozza. Részt vesz mély, ré- tegzett tavak vizsgálatában (Plön). 1972–1978-ig hosszú tartamú kutatási programot vezet a háztartási szennyvíz oxidációs halastavi technológia kidol- gozására. 1975-től 1988-ig vizsgálta a halhús humán élettani és kardiovaszkuláris hatásait, valamint a környezeti stressz hatásait környezet-hal-kórokozó mo- dellben. 1984–1988-ig a különböző hígtrágyák halastavi elhelyezésével foglal- kozott. 1984–1988-ig FAO szakértő indiai akvakultúra projekteken. 1985– 1990-ig haltársulásokat, halpopulációkat és a halászati stratégiákat vizsgál, közben vietnami expediciókban vesz részt, ahol az eltűnő biodiverzitást tanul- mányozza. 1990-1991-ben UNDP- FAO szakértő iráni projekteken, ahol az eutrofi zálódó édesvízi lagúnák halászati-környezeti rekonstrukcióját vezette. 1974–1997 között a HAKI tud. igazgatóhelyettese, 1999-től tud. tanácsadója. 1995-től a Debreceni Univerzitás kihelyezett karán az Akvakultúra Tanszék vezetője, nyugállományba vonulásáig (2006). 353 tudományos közleményt, cikket és 10 könyvet írt a szakterülete különböző témáiban. Szerkesztője az Aquaculture és Aquatic Living Resources nemzetközi tudományos folyó ira- toknak. Megalapítója és szerkesztője az Aquacultura Hungarica folyóiratnak. Az Internationál Limnological Society és az Indian Society of Aquaculturist tagja. Hosszútartamú tanulmányutak: Szovjetunió, NSZK, Franciaország, In- dia, Vietnam és Írán. Rövid tartamú tanulmányutak: Európa, Ázsia és Amerika számos országa. Kedvtelései: gombászás, madarászás, trópusi expedíciók.
.jpeg)
Oláh Jánosné (dr.-né) dr. Tóth Erzsébet (Csap, 1943. okt. 12.) ny. főiskolai tanár. Szülei: T. István, Révész Er- zsébet. Férje: Dr. Oláh János egyetemi tanár. Gyerme- kei: O. Mariann, O. János. Iskolái: Ált. Iskola, Miskolc, 1958; Zrínyi Ilona Gimn. Miskolc, 1962; KLTE, Debre- cen, 1967, biológia-földrajz szakos tanár; 1973, kémia szakos tanár. Bp., 1987, biológiai tudományok kandidá- tusa. Pályája: 1967-1974 között biológiát, kémiát és földrajzot tanít a Lóczy Lajos Gimn. és Mezőgazdasági Szakközépiskolában, Balatonfüreden. 1974-től 1991-ig tud. munkatárs, majd tud. főmunkatárs a HAKI -ban, Szarvason. 1988-tól részmunkaidőben, 1991-től tanárként oktat Szarvason, a DATE MVK Kar Állatenyésztési Tanszékén mint tanszékveze- tő. Az általa oktatott tantárgyak: takarmányozástan, állatélettan- anatómia, halbiológia, haltakarmányozás-tan. Kutatási területe: halbiológia, táplálko- zásökológiai, haltakarmányozás témákat műveli. Előadásaival, posztereivel rendszeresen részt vesz a hazai és nemzetközi tudományos tanácskozásokon. Fontosabb írásai: A vízi ökoszisztémák N-forgalmát elemző metodikai eljá- rásokat tartalmazó munkája, 1980-ban, miniszteri különdíjat és Akadémiai Pályadíjat nyert. A Balaton foszfor-anyagcseréje, 1977, társszerző; Hulladék- gazdálkodás, jegyzet, Szarvas, 1998; Haltakarmányozás, jegyzet, Szarvas, 1999; Halbiológia, jegyzet, Szarvas, 2000. 27 szakcikket, tanulmányt, köny- vet és jegyzetet jelentetett meg. Fontosabb tanulmányútjai: Franciaország, USA, Vietnam, Anglia, Irak. A Szegedi Akadémiai Bizottság Állattenyésztési Szakbizottságának titkára, az Élelmiszer Szakbizottságának tagja. Kitünte- tései: Akadémiai Pályadíj, 1977; Miniszteri különdíj (MÉM) 1980. Kedvte- lései: kirándulás, utazás, olvasás.
Ollai Ignác (Szentes, 1966. ápr. 29.) tanszéki mérnök, kísérletitelep-vezető. Szülei: O. Ignác, Pásztor Julianna. Felesége: Rúzs Molnár Zsófi a pénzügyi vezető. Iskolái: Ált. Iskola, Derekegyház, 1980; Pollák Antal Műszaki Szakközépiskola Szentes, 1984; 1990, erősáramú techni- kus; TSF MVKF Kar, Szarvas, 2000, növénytermesztési mérnök; DATE, 2005, okl. agrármérnök. Pályája: 1984- 1986 között Szentesen, a VIBEKA-nál műszerész. 1986- tól 88-ig Orosházán az ELKO-nál műszerész; 1988-tól 2000-ig Szentesen a KONTAVILL-nél karbantartási csoportvezető. 2000-től Szarvason, a TSF MVK Főiskolai Karán illetve jogutódán, a Mezőgazdaság-tudományi Inté- zetben tanszéki mérnök, kísérleti telepvezető. Kutatási területei: tavaszi ár- pafajták agronómiai tulajdonságainak, valamint kukoricafajták tőszámsűrítési, vetésidő, és műtrágya reakcióinak vizsgálata. Eddig 2 publikációja jelent meg. Kedvtelései: kertészkedés, turizmus.
Oltyán Sándor (Gyula, 1965. okt. 02.) kapitányságveze- tő. Szülei: O. Sándor, Fazekas Eszter. Gyermekei: O. Ágnes, O. Dóra. Iskolái: Ált. Iskola, Sarkadkeresztúr, 1980; 2. Sz. Középiskolai Katonai Kollégium, Nyíregy- háza, 1984; Kossuth Lajos Katonai Főiskola, Szentendre, 1987, harckocsizótiszt, gépészmérnök; Rendőrtiszti Fő- iskola átképző tagozat, Pécs, 1990. Pályája: 1987-1988- ban harckocsizó-dandárban teljesít szolgálatot Tapolcán, szakaszparancsnok, 1988-1989-ben hadműveleti tiszt. 1989–1991-ig a Gyu- lai Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán nyomozó. 1991–1993-ig a MK Nemzetbiztonsági Hivatalában dolgozik. 1993–1995-ig a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Közrendvédelmi Osztályán kiemelt főelőadó, 1995– 2001-ig a Gyulai Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának osz- tályvezetője. 2001-2002-ben a Békéscsabai Rendőrkapitányság Közrendvé- delmi Osztályán osztályvezető, ezt követően rövidebb ideig a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályának vezetője. 2002-től a Szarvasi Rendőrkapitányság kapitányságvezetője. Kitüntetései: Árvízi Védekezésért Ezüst Érdemérem, 2006; Rendőrségi főtanácsosi cím, 2008. Kedvtelései: horgászat, vadászat.
Ónodi Zsolt (B.csaba, 1977. dec. 22.) ügyvezető. Szülei: Ó. Mihály, Styecz Magdolna. Felesége: Laurinyecz Anita áruházvezető-h. Gyermeke: Ó. Emma. Iskolái: Bcs. 10. Sz. Ált. Iskola, 1992; Gépészeti és Számítástechnikai Szk., 1996, gépgyártás-technológus; Informatikai Főiskola, Szeged, 1999, gazdasági informatikus. Pályája: 2000– 2008-ig a békéscsabai Iris Fürdőszoba Szalonban eladó. 2008-ban társával megalapította Daniella Fürdőszoba Bt.-t. Jogutódja, a 2009-ben alapított Korall Bt., amely a Diegóval együtt Szarvason, Szentesen és Hódmezővásárhelyen létesített fürdőszoba-felszereléseket és la- kástextilt árusító üzleteket. Kedvtelései: a szabadidősportok.
Opauszki Mihályné Kovács Margit (Rákóczifalva, 1945. szept. 24.) ny. kö- zépiskolai tanár. Szülei: K. Gyula, Gyalai Margit. Férje: O. Mihály ny. kö- zépiskolai tanár. Gyermekei: O. Zsolt, O. Mihály. Iskolái: Rákóczifalvi Ált. Iskola, 1960; Bercsényi Miklós Gimn., Törökszentmiklós, 1964; JATE BTK, 1969, magyar-orosz szakos középiskolai tanár. Pályája: 1968–71-ig a szarvasi 2. Sz. Ált. Iskola, 1971-1999-ig a Vajda Péter Gimnázium tanára, nyolc éven át osztályfőnöki munka- közösség-vezető, majd kollégiumi nevelő, 1996–99-ig kollégiumvezető. 1999–2005-ig, nyugdíjba vonulásáig a Székely M. Szakmunkásképző és Szakközépiskola taná- ra. Tanítványaival hat alkalommal vett részt az anyanyel- vi versenyek országos döntőiben. Tagja a Pedagógus Szakszervezetnek, a Magyar Vöröskeresztnek. Kitünte- tése: Miniszteri Dicséret, 1984. Kedvtelései: kirándulás, olvasás, utazás.
Orosz György (Zalaegerszeg, 1927. febr. 17.) rendező. Szülei: O. Iván, Pável Irén. Felesége: †Nándori Rozália. Gyermekei: O. Péter, O. Gábor. Iskolái: Ev. Elemi Nép- iskola, Szarvas, 1937; Vajda P. Gimn., Szarvas, 1945; Luther Tanítónőképző, Szarvas, 1946, tanító; Pázmány Péter Tudományegyetem, Budapest, 1948; Színművésze- ti Főiskola, Budapest, 1951, rendező. Pályája: 1951–74- ig a Miskolci Nemzeti Színház rendezője, majd főrende- zője, 1974–80-ig a Debreceni Csokonai Színház rendezője, 1980–87-ig a Budapesti Arany János Színház főrendezője. 150-nél több darabot rendezett. Szívesen állított színpadra kortárs-műveket, zenés darabokat, operetteket is. Fontosabb rendezései: Madách: Az ember tragédiája, Feydeau: Bolha a fül- ben, Szabó M.: Az a szép fényes nap, Fényes Sz.: Maya, Eisemann M.: Toka- ji aszú. Ez utóbbi darabbal búcsúzott a színházi pályától. Kitüntetése: Jászai Mari-díj, 1964. Kedvtelése: horgászás.
Orovecz József (Gyoma, 1948. jan. 31.) betéti társaság vezetője. Szülei: O. Sándor, Pap Etelka. Pályája: Felesé- ge: Kis Mária befektetési tanácsadó. Gyermekei: O. Ta- más, O. Orsolya. Iskolái: 1. Sz. Ált. Iskola, Gyoma, 1962; Radnóti M. Gimn., Szeged, 1966; TF, Bp., 1982. Végzett- sége: munkavédelmi és tűzvédelmi technikus, 1985; kö- zépfokú sportszervező, 1980; középfokú labdarúgó-edző, 1982. Pályája: Az egykori Szarvasi Dobozkészítő Ktsz- ben kooperátor, majd a Dózsa Tsz munkabiztonsági és tűzvédelmi technikusa. A tsz megszűnése után Orovecz Bt. néven vállakozásban végzi ugyanezt a te- vékenységet. Sporttevékenysége: 1966-ban Csongrád megyei ifjúsági válo- gatott futballista. 1967–1968-ig Szegedi Dózsa SC NB III-as és NB II-es, 1970–1980-ig a Szarvasi Spartacus SC NB II-es labdarúgója. Labdarúgó játék- vezetőként 1980–1990-ig országos kerettag, 1984-ben NB II-es játékvezető, 1985-86-ban NB I-es besorolású partjelző. Labdarúgó-edző volt 1990–1994-ig a Szarvasi Vasas SC utánpótlás-csapatánál, majd 1998–1999-ig a Gyomaendrődi FC ifjúsági együttesénél. Kitüntetései: OKISZ Kiváló Sportmunkáért, 1976; Szarvas Város Sportjáért, 2009. Kedvtelései: Öregfi úk és gyermekfoci mérkő- zések, utazás, horgászat; unokáinak (Odett, Tamás) nevelése.