Szarvas
Szarvas a Hármas-Körös Szarvas-békésszentandrási holtágának partján,
a 44. számú főközlekedési út mentén fekszik, Békés megye legnyugatibb
városa. Területe 161 négyzetkilométer, lakossága közel 18000.
Története a 12. századtól kezdve
követhető: ekkor említik először Szarvashalom néven. A török időkben
a folyami átkelőhely miatt vált jelentőssé, földvár (palánkvár)
is épült a védelmére.
Szarvas újkori történelmét 1722-től
számítjuk. Földesura, báró Harruckern János György a török idők
alatt elnéptelenedett, pusztasággá vált területet főként szlovák
telepesekkel népesítette be. Jelentős fejlődésnek a 18. század
második felében indult.
Bár a 19. század végén megkezdődött
a polgárosodás, kialakult a kézműipar, az 1950-es évektől pedig
jelentős szövetkezeti ipar jött létre, napjainkig mezőgazdaság
jellegű település maradt.
A rendszerváltás után a szövetkezetek
egy része elsorvadt, megszűnt vagy átalakult; néhány középüzem
létrejött, üzletláncok települtek a városba. Két kutatóintézete
összeolvadt; itt kapott helyet a Tessedik Főiskola rektori hivatala.
A város két főiskolai kara, kutatóintézete, általános és középiskolái
révén a környék kulturális központja, természeti adottságai következtében
turisztikai centruma is.
|