|
fõmûvében leszögezi az öröklõdõ tulajdonságok anyagi tényezõi a gének /tõle származik az elnevezés/ ténylegesen létezõ anyagi egységek. /Ez még mindig csak feltevés volt!/ Morgan Thomas Hunt /1866-1945/ az ivarhoz kötött öröklõdés tanulmányozása során felfedezte a kapcsolódás és a génkicserélõdés jelenségét. Három legkiválóbb fiatal citogenetikussal A. H. Sturtevont /1891C. B. Bridges /1889-938/ H. J. Muller /1890-967/ együttmûködve az ecetmuslica /Drosophila melanogaster/ 4 óriás kromoszómájának feltérképezését oldotta meg. /1919-ben itta meg "Az öröklõdés fizikai alapjai"c. könyvét/ Morgan 1926-bon megjelent - Theory of the Gene összefoglalta az öröklõdés génelméletének alapjait - az átöröklés kromoszóma elméletét összefoglaló - nagy mûvében így irt: "nehéz ellenállni annak a lenyûgözõ feltételezésnek, hogy a gén azért állandó, mert tulajdonképpen szerves kémiai vegyület,... ez összhangban van a gén stabilitásáról ismert összes ténnyel..." Muller H. J. - a három kutatótárgy egyike röntgensugárzással hozott létre mutációt 1927-ben /Nobel-díjat kapott 1946-bon/. Ez volt az elsõ bizonyíték a gén fizikai létének eddig csupán feltételezték, hogy a gén anyagi részecske. A klasszikus genetika már nem volt képes felelni arra a kérdésre: mi a gén? De van egy másik, legalább ilyen bonyolult kérdés: hogyan mûködik a gén, hogyan hatnak a gének? Gorrod angol orvos 1908-bon könyvet irt az emberi betegségek egy csoportjáról, amelyeket "vele született anyagcsere betegségnek nevezett, Ebben megállapítja, hogy ezek a betegségek örökletesen meghatározott kórképek ... végsõ fokon egyetlen anyagcsere-folyamat "hibája" miatt alakulnak ki. /Ma azt mondjuk, valamely enzim hiánya, vagy pedig csökkent mûködése/. Gorrod közvetlen összefüggést talált a gének és az anyagcsere, illetve az anyagcserét irányító enzimfehérjék között. |
| vissza |