A biokémia haladása a század 20-as - 30-as éveiben lehetõvé
tette számos látszólag bonyolult tulajdonság kialakulásának pon-
tosabb elemzését: Pl: Felderítette a szemszín, vagy virágszín ki-
alakulásáért felelõs enzimatikus reakciókat. Bebizonyosodott: a
megváltozott tulajdonság sokszor egyetlen enzim megváltozásának
eredménye.
Az enzimek és a gének közötti összefüggésekre két amerikai
biológus Geors Wels Beadle /1903- / és Edvard Lawrie Tatum a
Neurospora crassa nevû penészgombákon végzett vizsgálatai derítet-
tek fényt. Kimutatták a gén és a kémiai reakciók kapcsolatát, il-
letve a gén megváltozásának hatására bekövetkezett anyagcsere
változást. Beadle 1945-ben kijelentette: Egy gén - egy enzim. Ezt
a merész állítást még közel egy évtizedig szinte senki sem fogadta
el.
Az elõzõ két fejezetben röviden vázoltuk a molekuláris bioló-
gia kialakulásának legfontosabb elõfeltételeit a biokémia és gene-
tika ismeretanyagának elõrejutását a gének és enzimek molekuláris
szintjéig. A továbbjutást csak ujabb kísérleti technikák, módsze-
rek tették lehetõvé. Nem ismertethetjük mindazokat a modern kísérle-
ti technikákat, amelyeket a molekuláris biológia alkalmaz. Ezek kö-
zül csak hármat emelünk ki:

1. Rádióaktiv nyomjelzõ vegyületek felhasználása.
2. Különbözõ kromatográfiás módszerek.
3. A röntgendifrakciós szerkezetvizsgálat.

1. A rádióaktiv izotópokat Hevesy György 1920-ban használt nyom-
jelzõként kémiai kísérletekben. Széleskörû alkalmazása a máso-
dik világháboru után az atommáglya létrehozása és a reaktortech-
nika kialakulása tette lehetõvé. Rádióizotópok nélkül nincsen
korszerû biológiai kutatás. Korszerû mûszerekkel a jelölt ve-
gyület egy tized pikogrammjának jelenlétét tudják mérni /egy
pikogramm egy gramm billiomod része/.
2. Kromatográfia lényege kémiailag közelálló anyagok egymástól el-
különíthetõk. /Technikailag igen egyszerûek és igen olcsók, 20
aminosav összetevõbõl álló 20 mikrogramm /egy   g= a gramm millio-
mod része/ anyagból egyetlen nap alatt lehet elvégezni az elemzést.
vissza